2017 júliusában szakadt le az Antarktisz Larsen C jégselfjéről a világ legnagyobb jéghegyének számító A68. Az 5800 négyzetkilométer területű jéghegy leszakadása óta több kisebb darabra tört, ezek közül a legnagyobb a 2600 négyzetkilométeres A68a volt.

Az A68a három hónap alatt – 2020 novembere és 2021 januárja között – olvadásával több mint 152 milliárd tonna édesvizet veszített, mely az Atlanti-óceánba került. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelés segítségével számították ki a jéghegy területének és vastagságának változásait, miközben az antarktiszi Weddell-tengeren át a Skót-tenger melegebb vizei felé sodródott.

A jéghegy útja során vészesen közel került a Falkland-szigetek közelében található Dél-Georgia sziget partjaihoz, félő volt, hogy a hatalmas úszó jégtömb károsítja a sziget rendkívül törékeny ökoszisztémáját, írt róla a Qubit.

Az édesvíz kiolvadása is hasonló veszélyeket rejt magában. A jéghegyből felszabaduló víz nem tudni, miként hat az óceán áramlataira, a kiolvadt ásványi és szerves anyagok pedig a tengeri élővilágra.

Az A68a tavaly április óta teljesen elolvadt, állítják a kutatás eredményei. Úgy számolnak, eltűnésével összesen ezermilliárd tonna édesvíz került a sarkvidéki tengerekbe három év alatt, ami a tengerszint emelkedéséhez is vezet.

Dél-Georgia szigete is a Brit Tengerentúli Területek (BOT) részét képezi, a körzet kvázi temetőként szolgál az Antarktiszról leszakadó jégtábláknak és jéghegyeknek. Az Antarktiszról leváló jéghegyek ugyanis az erős áramlatok hatására a kontinentális alapzat sekély vizei felé úsznak, ahol megfeneklenek, idővel pedig elolvadnak.