Ha látott már arcot házon, kukán, kávéhabon, egy szelet csemegeuborkán, az nem jelent semmi rosszat. Ön nem savasodik és nem stresszes (vagy igen, csak ettől teljesen függetlenül), arcillúziókat mindenki lát, nemcsak az emberek, de a főemlősök is. A jelenség tudományos neve pareidolia, és ausztrál kutatók friss vizsgálatai szerint nem csupán arcokat látunk, hanem személyiségeket és érzelmeket is.

A kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, a pareidoliaarcok hordoznak-e olyan társadalmi jelzéseket, amilyeneket a valódi arcok, van-e arckifejezésük vagy nemük

– foglalta össze munkájukat Jessica Taubert, a Queenslandi Egyetem munkatársa.

Az eredmények jelentős gendereltolódást mutatnak, mivel sokkal több arcillúziót érzékelnek férfinak, mint nőnek.

A vizsgálatban 3815 önkéntes vett részt, akikkel kétszáz, internetről és saját gyűjtésből származó fotót nézettek meg. A résztvevőknek különböző kérdésekre kellett válaszolniuk: pontozniuk kellett, hogy mennyire felismerhető az arc, meg kellett mondaniuk, hogy milyen érzelmet fejez ki, és hogy férfi-, női vagy semleges arcot látnak.

Az arcnak látszó dolgok fiatalok voltak, legtöbbször gyermekinek vagy fiatal felnőttnek tűntek. Az érzelmek ugyanakkor vegyesek voltak: az arcok 34 százaléka vidámnak tűnt, 19 százalékuk meglepett, ugyanennyi közömbös volt, 14 százalékuk dühösnek tűnt, és nagyon kevés szomorú, rettegő vagy undorodó arc volt. Az arcok nemi megítélése azonban nagyon egyoldalú volt.

Jelentős léptékben mérhető különbség mutatkozott: az arcillúziók 90 százalékát férfinak értékelték, és csak 9 százalékát ítélték női arcnak

– áll a kutatásban.

A szakemberek megpróbálták kideríteni, hogy mi okozza ezt az eltolódást. Próbáltak összefüggést találni a képen látható tárgy neve vagy külső megjelenése és az érzékelt arc neme között. Kipróbálták, hogy csak fekete-fehér fotókat mutattak, hátha a színek tudatalatti hatása befolyásolta a válaszadókat.

A vizsgálat keretében a válaszadóknak kétértelművé morfolt férfi-női arcokat is kellett értékelniük. Ezek között viszont kicsivel többször láttak női arcokat, tehát nem volt kimutatható általános elfogultság a férfiak irányába.

Végül a pareidolia képeken látható formák gömbölyűségét vagy szögletességét próbálták statisztikailag értékelni – ez valamennyire igazolni látszott a jelenséget, de nem lett döntő erejű.

Mivel egyértelmű magyarázatot nem találtak, a kutatók úgy vélték, hogy a jelenség oka vagy nyelvi eredetű, e szerint ismeretlen személyeket férfinak feltételezünk. A másik felvetett magyarázat, hogy alapvetően minden arcot férfinak tekintünk, amennyiben szemceruza, ajakfény vagy hosszú haj formájában nem érkezik más vizuális jelzés.

(ScienceAlert)