Lényegesen hosszabbak a nappalok a téli napfordulóhoz képest. A napkelték közel fél órával vannak korábban, és a napnyugták időpontja több mint egy órával került előrébb. Míg este 67 perccel tovább láthatjuk a Napot, addig a hajnal csak 34 perccel korábban hasad.

A nyári napfordulóra ez az eltérés csaknem teljesen eltűnik. A második fél évben változik a helyzet, mivel az esték sokkal gyorsabban rövidülnek, mint amennyire a napkelte csúszik előre.

A jelenség oka, hogy két időfogalom ütközik. A szoláris idő, amely a Nap állásához köthető, és az az idő, amelyet az óránk mutat. Ez a Nap égbolton való nem egyenletes haladásából fakad.

November 3-án azonban a valódi szoláris idő szerinti dél a leginkább csúszik bele a mi délelőttünkbe, tehát ekkor delel a legkorábban a Nap. De február 12-én ez megfordul, a Nap ilyenkor delel a legkésőbb, ekkor a különbség 30 perc november 3-hoz képest.

Fizikai szempontból a két idő eltérése abból fakad, hogy a Föld nem kör alakú, hanem ellipszis pályán kering a Nap körül, és 23,5 fokkal dől az ekliptika síkjához képest – magyarázta a 24.hu-nak Szabó M. Gyula kutatóprofesszor, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Hozzátette: tévhit, hogy akkor van nyár, amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz, hiszen az évszakok a forgástengely dőléséből adódnak.

(Borítókép: Napkelte San Sebastianban. Fotó: Javier Etxezarreta / MTI / EPA)