Nem kell újraírni a történelemkönyveket, mégis szenzációs az a másfél millió éves lelet, amelyre nemrégiben bukkantak Izraelben – mondta Kordos László paleontológus. 

Mint azt megírtuk, az Izraelben eddig feltárt legősibb, másfél millió éves emberelőd-maradványokat azonosították. A közelmúltban újraindultak az őstörténeti ásatások, és ismét átvizsgálták az elmúlt évtizedekben begyűjtött leleteket, melyeket a Jeruzsálemi Héber Egyetem nemzeti természettudományi gyűjteményében helyeztek el. Ezek között Miriam Belmaker paleontológus 1966-ban feltárt, körülbelül másfél millió éves emberi ágyéki gerinccsigolyákat azonosított.

Alon Baras, a Bar Ilan Egyetem Azrieli Orvostudományi Karának anatómiai és evolúciós kutatója szerint 

Korábban úgy vélték, hogy egyszeri esemény lehetett, de az új lelet alapján legalább két hullámban zajlott a kirajzás Afrikából Eurázsia irányába. Eddigi tudásunk szerint az első hullámban, mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt, az ősi emberek eljutottak a mai Grúziába, ahol a mindeddig legfontosabb Afrikán kívüli lelőhelyen, a Dmanisi régészeti helyszínen találták meg ennek nyomait.

A felfedezés miatt már olyan hírek is terjednek, hogy emiatt át kell írni a történelemkönyveket, de Kordos László szerint ez csak szenzációhajhászás. A lelet a paleontológus szerint inkább egy újabb bizonyítékkal szolgált ahhoz, hogy 1,8 és 1,5 millió évvel ezelőtti időszakban vándoroltak át több hullámban egymástól eltérő embertípusok, eltérő eszköztípusokkal együtt Afrikából Ázsiába.

Ebben az időszakban legalább két, egymástól alkatilag is elkülönülő, kő eszközhasználatban, eszközkészítési módszereiben, valamint valószínűleg a környezetben betöltött helyüket tekintve is eltérő átvándorlás történt. Ez az új lelet megmutatja, hogy nemcsak egy átvándorlás volt Afrikából Ázsiának a szűkebb területére, hanem akár több is, és ezek különböztek egymástól

– mondta el a szakember.

(infostart.hu)