A Nipah-vírus a fertőzöttek 70 százalékánál végzetes kimenetelű. A magyar fejlesztésű mobil laborral a helyszínen három órán belül ki tudták mutatni a vírus jelenlétét, és további hat órán belül a genomszekvenciáját is.
Magyar virológusok teszteltek egy módszert Bangladesben, amellyel meg lehet állítani a járványokat. A gyümölcsevő denevérek vizeletével terjedő Nipah-vírus a fertőzöttek körülbelül 70 százalékánál halálos kimenetelű.
Kemenesi László virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa és Tóth Gábor Endre doktori hallgató december végétől mobil laborjukkal egy hónapot töltöttek az országban.
A szakemberek védőruhába öltözve számos helyszínen speciális fóliát terítettek azon fák alá, ahol a csaknem méteres szárnyfesztávú denevérek alszanak, és összegyűjtötték vizeletüket és guanójukat.
A vírus a denevér vizeletével ürül a környezetbe, az emberről emberre fertőzés módja még nincs teljesen tisztázva, annyit azonban tudni, hogy a közeli kontaktus lesz a kulcs. Ez az oka, hogy nem okoz olyan kiterjedt járványokat, mint például a koronavírus – közölte Kemenesi Gábor.
A magyar kutatók egy olyan módszert teszteltek a gyakorlatban, amellyel nemcsak a járvány terjedését lehet megszakítani, hanem proaktívan is lehet fellépni a vírussal szemben. A magyar fejlesztésű mobil laborral a helyszínen három órán belül ki tudták mutatni a vírus jelenlétét, és további hat órán belül a genomszekvenciáját is.
Munkájuk nyomán lehetővé válik a denevérkolóniák gyors és megbízható monitorozása, így aktív intézkedésekkel meg lehet előzni az emberek megfertőződését. A minták szekvenálása pedig azért lényeges, mert a vírus genetikai változásainak követése nagy segítséget jelent a vakcinák fejlesztésében.
(24.hu)
(Borítókép: Kemenesi Gábor. Fotó: Sóki Tamás / Index)