Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban, amelyek azonban a jövőre nézve is fontosak lehetnek. A 19. század végén, egészen pontosan 1889-ben Oroszország területén, Buharában különös járvány pusztított. Emberek ezrei lettek betegek, sőt haltak bele a fertőzésbe, iskolákat kellett bezárni, mert a tanárok és a gyerekek is nagy számban fertőződtek meg. A fertőzések gyorsan terjedtek, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. A járványt akkoriban orosznáthának nevezték, a későbbi hírhedt spanyolnáthához hasonlóan.

Van azonban a járványnak egy különleges vonása, ami az utóbbinál nem volt jelen. A betegek egy része szokatlan tünetekről számolt be: elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, akik pedig meggyógyultak, még hetek, sőt hónapok múlva is nagyfokú elesettségről és gyengeségről számoltak be. 

A tudósok napjaink eseményei miatt nemrég újra elővették a történetet. A legújabb elképzelések szerint a mostani koronavírus-világjárvány elődjéről lehetett szó. De miért érdekes ez? Azt régóta tudjuk, hogy a jelenlegi és a két, korábban súlyos tünetekkel járó fertőzést okozó, de világjárvánnyá nem váló koronavírus-variánson, vagyis a SARS és a MERS kórokozóján kívül négy további koronavírus-variáns is kering emberek között, amelyek azonban csak náthaszerű tüneteket okoznak. A legújabb elképzelés szerint az orosznátha ezek egyikének elődje lehetett.

A jelennel való párhuzam tehát egyértelmű: az elmúlt két évben és még jelenleg is sok súlyos és halálos esetet okozó SARS-CoV-2 talán nemsokára szintén hétköznapi náthává szelídül. Tulajdonképpen ennek előjeleit most is látjuk, hiszen az omikron, illetve annak variánsai már jellemzően inkább felső légúti tüneteket okoznak a korábban megfigyelt súlyos kétoldali tüdőgyulladás és légzési elégtelenség helyett.

Mintákra vadásznak a kutatók

Jelenleg még nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az orosznáthát valóban egy korai koronavírus-variáns okozta volna, de erre utaló jelek bőven vannak. A mostani világjárványhoz hasonlóan ez is hullámokban jelentkezett, tehát időnként erősödött, időnként pedig majdnem teljesen eltűnt. A tudósok ezért jelenleg próbálnak valamilyen konkrét bizonyítékot szerezni arra, hogy már a 19. században is köztünk járt a koronavírus, sőt járványt is okozott. Az ötlet már 2005-ben, tehát a SARS megjelenése után is felmerült, és most, vagyis a SARS-CoV-2 által okozott pandémia idején újra előkerült.

A tudósok próbálnak az adott időszakból származó tárgyakat, mintákat szerezni, amelyekből esetleg genetikai információt tudnának kinyerni és a vírusra való pontos adatokat szerezni. Ebből talán azt is előre lehetne jelezni, hogy miképp lesz szükség a jövőben az oltásokra. Az influenzához hasonló, tehát évenként megismételt oltások, vagy pedig az is előfordulhat, hogy letudjuk a dolgot az eddigiekkel. A képet némiképp árnyalja, hogy egy 2009-es kutatás szerint a természetes, tehát megfertőződés útján szerzett immunitás a náthát okozó közönséges koronavírusok ellen is gyengül idővel.

Influenza vagy sem?

Az elméletnek, miszerint az orosznáthát koronavírus okozta, támogatói és cáfolói is vannak. Utóbbiak szerint inkább egy korai influenza-világjárványról lehetett szó, tehát az orosznátha valóban inkább a spanyolnátha elődje lett volna. Amennyire az akkori nyilvántartásoknak hinni lehet, az  orosznátha mégis inkább a koronavírushoz hasonló viselkedés mutatott, mivel az influenzával ellentétben elsősorban az idősebbeket veszélyeztette, míg a gyerekeket jóval kevésbé.

Több kutatócsoport jelenleg azon dolgozik, hogy 1918 előtt elhunyt emberek tüdejéből fennmaradt mintákat szerezzen, és vesse alá alapos elemzésnek. A múlt alaposabb megismerése a jövőre nézve is tartogathat tehát meglepetéseket. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.

(Borítókép:  Ronny Hartmann / AFP)