845 bálnáról gyűjtöttek adatokat harminc éven át a kutatók azért, hogy megfigyeljék vándorlásukat és térképet készítsenek róla. A térkép segítségével láthatóvá válik hol, milyen veszély leselkedik az állatokra – mondta Dr. Simon Walmsley, a tanulmányt összeállító WWF UK természetvédő szervezet tengerészeti főtanácsadója.

A tengerek őrszemeként ismert emlősök állapota megmutatja az óceánok egészségét és előre jelzi az emberi egészséget fenyegető kockázatokat. Jelenleg tizenhárom bálnafajt tartanak veszélyeztetett vagy sérülékeny fajtaként számon –írja a Sky News.

A kutatók megfigyelései alapján a halászeszközökbe gabalyodva évente csaknem 300 ezer cet pusztul el, valamint összetéveszthetik a műanyagot a táplálékkal, ami miatt éhen halhaltnak. De a bálnák pusztulásához vezetnek a hajókkal való ütközésük is. 

A bálnák védelme nem csak az óceánok, de az emberek védelme miatt is fontos – emeli ki Hsziaojan Vej oceonográfus. Azért, mert nagy mennyiségben tárolnak szén-dioxidot (többet mint ezer fa), ezzel segítenek az éghajlatváltozás leküzdésében. Valamint ürülékükkel termékennyé teszik az óceánok mélységeit és fokozzák a fitoplankton termelését. A fitoplankton alkotja a tengeri táplálékhálózat alapját és a világ szén-dioxidjának negyven százalékát képes megkötni.

A szervezet azt szeretné, ha az ENSZ márciusban újra tárgyalandó tengeri szerződésébe bekerülne a tengeri védett területek hálózata, amit a világon mindenhol elismernek. 

Már csak körülbelül 350 észak-atlanti simabálna él a világon, ami azt mutatja, hogy a kihalás veszélye fenyegeti a fajt, emiatt azonnali intézkedésre van szükség – fogalmazott a természetvédő szervezet tengerészeti főtanácsadója.