Elsőként figyeltek meg madaraknál ilyen „önzetlen, társas problémamegoldó viselkedést” – emelte ki Dominique Potvin, a University of the Sunshine Coast (USC) állatökológia-professzora, a kutatást bemutató tanulmány szerzője.

A kutató hozzátette, hogy azért okozott a kutatócsoport számára meglepetést, mert egyikőjük sem hallott még arról, hogy állatok együttműködtek volna a nyomkövetők eltávolításában.

A madarakra könnyű hámmal rögzítették a nyomkövető eszközöket, melyet úgy terveztek, hogy minimális hatást gyakoroljon rájuk. Egy órán belül azonban az összes madár együtt dolgozott azon, hogy levegyék a hámokat – írja az MTI.

Először nagyon megdöbbentünk, mert ez nemcsak azt jelentette, hogy a madarak másképp viselkednek, és megpróbálják levenni a nyomkövető eszközöket, hanem azt is, hogy a nyomkövető eszközök valószínűleg befolyásolták a viselkedésüket

– nyilatkozták a kutatók, akiknek tanulmánya az ausztrál Field Ornithology folyóiratban jelent meg. Érdekes módon azok a szarkák is segítettek a nyomkövető levételében társaiknak, amelyeken nem volt ilyen eszköz. Potvin szerint ez a „megmentő viselkedés” mutathat a faj altruizmusra való képességére, vagyis hogy megvan-e bennük az önzetlen segítségre való hajlam.

Ez egy igazán kifinomult társas viselkedés kombinációja, ráadásul problémamegoldó viselkedés. Nemcsak csapatként oldják meg a problémákat, de a segítő szarka valójában nem kap jutalmat

– magyarázta a kutató.

Ha megértjük, hogyan reagálnak az állatok a környezetükben bekövetkező bizonyos változásokra, az segíthet megérteni, hogy képesek lesznek-e hosszú távon megbirkózni az új helyzettel, képesek lesznek-e megmaradni, vagy segítenünk kell nekik, esetleg változtatnunk kell a gyakorlatunkon

– véli Potvin.