Száguld, oxigént termel, szöveteket tesztel és mintákat gyűjt.
2021. február 18-án érkezett meg és ereszkedett le különleges jetpackjéről a Mars felszínére a NASA önjáró szondája, a Perseverance. Az eszköz az elmúlt év során túllendült pár nehézségen, megszerzett egy csokor elsőséget. Még nagyjából egy évtized, míg kiderül, hogy megtalálta-e azt, amiért odaküldték: az életet.
1025 kilójával a legnehezebb ember alkotta eszköz a vörös bolygón a Perseverance, amely magával vitte az első marshelikoptert, az Ingenuityt, elsőként vett kőzetmintákat másik bolygón, és elsőként tesztelte a MOXIE nevű, helyi alapanyagból oxigént generáló eszközt.
Pár nappal leszállása első évfordulója előtt beállította az egy nap alatt a Marson megtett legnagyobb távolság rekordját: 320 métert, mindezt önvezető szoftverrel. A rover tudományos működésének fő terepe a Jezero-kráter, ami a tudósok szerint egy tó medre lehetett több millió évvel ezelőtt. A következő hetekben a Perseverance a Chal (ami navajóul békát jelent) nevű félméteres kövekből vesz mintát különleges robotikus fúrófejével. Ezek a minták segítenek majd a Jezero és az ott létezett tó korának pontosításában. A szonda által gyűjtött mintákat egy külön küldetés hozza majd vissza a Földre.
Az eltelt egy év ugyanakkor nemcsak úttörőségről szólt, voltak komoly nehézségek is. A kőzetmintavétel nem ment zökkenőmentesen, az elporladó kövek megtréfálták az irányítókat, ahogy a karra rakódó kavicsok is.
Az Ingenuity repülései is egy hónapot csúsztak irányítási problémák miatt, de végül túlszárnyalta a tervezett 5 repülést és jelenleg 19 repülésnél tart, ami komoly mérnöki diadal, főleg azért, mert a marsi légkör sűrűsége a földinek kevesebb, mint százada, amiben nem könnyű megfelelő felhajtóerőt termelni. A küldetés legfőbb meglepetése, hogy az 1,8 kilós drón ennyire hosszú életűnek bizonyult és felderítéssel támogatja hatkerekű társa útját.
Az 1975-ös Viking küldetés célja egy jelenlegi marsi élet megtalálása volt, de a szonda egy halott bolygót talált. A későbbi küldetések ezért azt próbálták kideríteni, hogy élhető hely volt-e valaha a Mars.
A Perseverance küldetése, hogy egykori élet bizonyítékait találja meg, ezért halad a Jezero-kráterbe egykor beömlő folyó deltája felé: ha volt élet a marsi vizekben, ezekben az üledékekben biztosan megmaradtak a nyomai. A földönkívüli élet felfedezése mindenképpen történelmi pillanat lenne, de a mintákat csak a Földön tudják kellő alapossággal megvizsgálni. A Perseverance eddig 6 mintát gyűjtött, és ha minden jól megy, összesen 40 mintavevő csövet is megtölt.
A NASA és az Európai Űrügynökség a mintákat visszahozó misszió tervezésének elején tart. A Lockheed Martint bízták meg a Mars felszínéről elsőként felszálló rakéta megépítésével. Jelen állás szerint a szakemberek 2031-ben pöccinthetik a mikroszkóp alá az első mintákat.
Ha ez nem lenne elég, a Perseverance közvetlenül támogatja a későbbi Mars-küldetéseket, ugyanis a fedélzetén található szövetmintákon már azt tesztelik, hogy az emberi űrruhák hogy bírják majd a környezetet.
A marsjáró jelenleg átlag 200 métert tesz meg naponta, ami azért észveszejtő tempó, mert egy robot vezeti 150 millió kilométer távolságból. Még hosszú út áll előtte, ha le akarja hagyni elődeit: a Curiosty 27 kilométert, az Opportunity 45 kilométert tett meg a bolygón.
(NPR, SciTechDaily, Space.com)