Amerikai kutatók százezer évre visszamenőleg létrehozták a modern és ősi emberek egyesített genealógiáját. A Science magazinban közölt tudományos munkát az Oxfordi Egyetem egykori nagy adathalmazokat kutató munkatársa, Anthony Wilder Wohns vezette.

A hatalmas családfa nemcsak a mai emberek genomját, de a Neander-völgyiekét és a gyenyiszovai emberekét is tartalmazza. A térkép a Föld 215 különböző helyszínén ma élő emberek 3600 jó minőségű génszekvenciáján, 3500 kevésbé jó minőségű pár száz vagy ezer évvel ezelőtt élt ember genetikai adatain és nyolc közeli emberrokon génjein alapszik.

A munkákban bemutatott egyesített genealógia az emberi genetikai sokszínűség teljes körű térképének alapja, modern és ősi minták alapján, ami különböző felhasználásokat tesz lehetővé a genomértelmezéstől a legkorábbi gyökereink dekódolásáig

– ismertette Wohns.

A genom minden emberi sejtben megtalálható alapvető információ, amely alapján a szervezet és működése felépül. A genetikai információk megértése nagyon komoly kihívást jelent, mivel a bennük található információk különböző ősöktől, különböző időkből származhatnak.

A tanulmány egyik fontos újítása egy olyan módszer volt, amellyel ezeket a genetikai információkat képesek voltak hatékonyan, egyetlen családfában értelmezni. Ez tette lehetővé, hogy mindössze pár ezer genomból a hatalmas emberi családfa meglepően nagy részét képesek voltak rekonstruálni, és egyes egyének leszármazását tudták a történelem előtti időkre visszavezetni úgy, hogy közben 231 millió emberi család vérvonalát rajzolták fel.

Az eredmények igazoltak a régészeti adatokból ismert több népvándorlási eseményt, de ezeken túlmenően meglepő következtetésekre is jutottak. Az egyesített családfa adatai alapján például 56 ezer évvel ezelőtt érkeztek Észak-Amerikába az első emberek, vagyis jóval korábban, mint ahogy a jelenlegi adatok alapján gondoljuk. Pápua Új-Guinea benépesülését pedig százezer évvel korábbra teszik, mint amit a ma ismert legkorábbi nyomok mutatnak. Ebben az esetben az anomália oka az lehet, hogy a helyi lakosság genetikailag külön csoportot alkot.

A tudósok szerint a munkájuknak mindez még csak a kezdete.

Az a szép a dologban, hogy a módszerünk potenciálisan minták millióival is működhet. Tehát minél több adatunk van, annál pontosabb képet kapunk

– mondta Wohns.

A kutatók rámutattak továbbá: a szupercsaládfa-építés nemcsak az ember, hanem bármely más állatfaj történetének megismeréséhez alkalmazható.

(LiveScience, Vice)