A gyakoribb és hevesebb hőhullámok fenyegetik a Nagy-korallzátonyt az, mivel az átlagosnál 2-4 Celsius-fokkal magasabbra emelkedett a tengervíz hőmérséklete Ausztrália északkeleti partvidékén. Azonban még nem született döntés arról, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánítják-e.
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is – közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
A Climate Council nevű civil szervezet szerint az elmúlt hat év három tömeges korallfehéredése után újabb nagy fehéredés fenyegeti a Nagy-korallzátonyt, mivel az átlagosnál 2-4 Celsius-fokkal magasabbra emelkedett a tengervíz hőmérséklete Ausztrália északkeleti partvidékén, ahol a zátony húzódik.
A Queensland állam partvidéke mentén elterülő egyedülálló természeti képződmény legnagyobb részét „jelentős hőstressz sújtotta” ezen a nyáron, amely a déli féltekén decembertől februárig tart – közölte a korallzátonyt nemzeti parkként működtető ausztrál hatóság (GBRMPA).
A helyzet komor, kezd olyan súlyossá válni, hogy lassan már szimulálni sem tudjuk laboratóriumban azokat a körülményeket, amelyeknek a korallzátony ki van téve
– fogalmazott Jodie Rummer, a queenslandi James Cook Egyetem tengerbiológusa.
Ha változatlan tempóban folytatódik a klímaváltozás, 2034-tól kétévente, 2044-től pedig már évente sújthatja tömeges fehéredés a Nagy-korallzátonyt – figyelmeztet jelentésében a Climate Council. Simon Bradshaw, a jelentés egyik szerzője szerint a trópusi korallzátonyok már 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is „óriási károsodást” szenvednek el, 1,5 fokot is meghaladó felmelegedést pedig talán már nem is lesznek képesek túlélni.
Az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) szakértői csoportja tíz napon át vitatja meg az ausztrál kormány 2050-ig szóló korallmentő tervét tudósokkal, illetékesekkel, politikusokkal, a helyi közösségek képviselőivel és őslakos vezetőkkel. Az UNESCO világörökségi bizottsága a küldöttség május elejére várt jelentése alapján várhatóan június végén tesz majd ajánlást arra, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánítsák-e a Nagy-korallzátonyt.
Az ausztrál kormánynak erőteljes lobbizással 2015-ben és 2021-ben is sikerült elérnie, hogy az UNESCO ne nyilvánítsa veszélyeztetettnek a korallzátonyt, annak ellenére, hogy Canberra nem volt hajlandó az eddiginél nagyobb csökkentést vállalni a globális felmelegedés fő okozójának tartott karbonkibocsátásban. A Climate Council azt szeretné, ha Ausztrália a tervezettnél háromszor nagyobb mértékben, 75 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig a 2005 előtti szinthez képest, 2035-ig pedig zéróra szorítaná le a nettó kibocsátást – számolt be az MTI.