Egy kutatás szerint a gyerekek több mint 50 százalékát éri valamilyen rossz élmény, zaklatás az online térben. Az elkövetők többnyire a kortársaik, de a netes játékokon és a közösségi médiás platformokon keresztül a felnőttek is megtalálják az utat a fiatalokhoz. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan tudják kiszűrni a fiatalok a rosszindulatú online kapcsolatfelvételt.
A közösségi platformok terjedésével az abúzus új környezetet talált magának, a zaklatók még több csatornán vehetik fel a kapcsolatot áldozataikkal. Mára ez annyira elterjedté vált, hogy Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjének elmondása szerint a gyerekek több mint 50 százalékát éri valamilyen rossz élmény a világhálón például rosszindulatú kapcsolatfelvétel, zaklatás vagy zsarolás formájában.
Az alapítvány segélyvonalat működtett, ezen keresztül heti két-három alkalommal kérnek segítséget olyan fiatalok, akiket valamilyen internetes rossz élmény, kéretlen megkeresés, pletykaterjesztés, csúfolódás ért. Ezek nagy része kortársaktól érkezik, de rossz szándékú felnőtt is megpróbálhat az internet adta arctalanság segítségével becserkészni egy gyereket.
A kortárs zaklatásnak gyakran van valamilyen offline előzménye. Például iskolai erőszak, bántalmazás, zaklatás, kiközösítés került át az online térbe is.
Az alapítvány lelkisegély-vonalára érkező beszélgetések azt mutatják, hogy nagyon sok formában testesül meg a rosszindulatú közeledés.
Számos olyan fiatal kért tőlünk segítséget, aki felé a rosszindulatú megkeresés cyberbullying, vagyis netes zaklatás formájában a kortársaktól érkezett. Időnként egy álprofil mögé bújik a kortárs, akiről esetleg az áldozat sejti is, hogy ki, és milyen szándékkal kereste meg
– mesélte Csekeő Borbála.
Az alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy egészen más a dinamika, amikor idegenekről van szó, és ha a zaklatás kortársak és ismerősök között történik.
„Ebben az utóbbi esetben mindig azt tartom fontosnak, hogy milyen az a közösség, ahonnan a bántalmazás kiindult: mi a normarendszerük, hogyan fordulhat elő, hogy valaki egy gyerekközösségben ennyire perifériára szorul. Miért alakul ki valakiről az a benyomás, hogy következmények nélkül lehet őt bántani?” – tette fel a kérdést.
Úgy fogalmazott, hogy ezek mindig közösségi történetek, és a gyerekek frusztrációja, agressziója, a felnőttektől átvett előítéletek, a destruktív közösségi normák járulnak hozzá, hogy ilyesmi előforduljon. Érdemes mindig azt is megnézni, hogy a bántalmazások hangadói milyen családi háttérrel, sérelmekkel rendelkeznek, honnan jön az a frusztráció, ami az agresszióhoz vezet. Ez azért fontos, mert más megoldást kíván, amikor egy felnőtt környékez meg gyerekeket, és amikor egy gyerek a zaklató.
De nem csupán a saját korosztály jelenthet problémát, előfordul az is, hogy rosszindulatú felnőttek környékeznek meg gyerekeket. Akár úgy, hogy felvállaltan felnőttként keresnek meg tizenéveseket, vagy pedig egy álprofil mögé bújva magukat is kortársnak vagy csak kicsivel idősebbnek adják ki magukat. A tapasztalatok szerint az első lépés egy ártatlannak tűnő kapcsolatfelvétel, majd ez lassan és alattomosan alakul át destruktív és abuzív kommunikációba.
A kapcsolatfelvétel történhet egy közösségi platformon, ahol sok tizenéves van, és könnyű őket megszólítani. Lehet egy online játékban is, mert az online játékplatformokon a fiatalok a világ minden tájáról építhetnek kapcsolatokat azokkal, akikkel közös pont a játék. Ez azonban sajnos arra is lehetőséget ad, hogy ott felnőttek gyerekekkel ismerkedjenek
– magyarázta Csekeő Borbála. „ Tavaly 5-6 ilyen esetünk volt. Ez sajnos nem csupán azt mutatja, hogy valóban kevesebb az ilyen bűncselekmény, hanem hogy ezekben az esetekben még nehezebb a segítségkérés.”
Nagyon gyakran későn veszi észre a gyerek a becserkészést. A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy sok félelem gátolja a segítségkérést. Ráadásul amikor rossz szándékú felnőttek vannak a túloldalon, akkor az egyik első dolguk, hogy a kiszemeltjeiket megfélemlítsék.
Nem csak a filmekben léteznek olyan mondatok, hogy ha a gyerek beszél a történtekről, akkor a szeretteivel történik valami. Az ilyen fenyegetésnek nagyon erős hatása van
– tette hozzá a pszichológus.
Csekeő Borbála elmondta, hogy nagyon gyakran a rosszindulatú megkeresések mögött az a motiváció, hogy az elkövető gyermekpornográf anyagokat zsaroljon ki és terjesszen, vagy prostitúcióba vonja be a gyereket. Az alapítvány olyan esetekkel is találkozott, amikor nem anyagi, hanem szexuális kihasználás volt a célja egy olyan felnőttnek, aki nem tudott a saját korosztályához kapcsolódni. Már az életkorbeli különbség is alá-fölé rendeltségi viszonyt jelent, amiben a „segítő” vagy „mentor” szerepét álcázva próbálják kihasználni a gyereket.
Egészen megdöbbentő, hogy milyen sok anyag kerül fel az internetre, egészen kicsi gyerekekről is. Nem feltétlenül az történik, hogy a gyereket behálózzák, hanem az internetre feltöltött képeket szerzik meg, és teszik más kontextusba
– magyarázta.
Csekeő Borbála szerint nagyon sok veszélyt rejt magában az, amikor a kiskamaszok már önállóan, szülői felügyelet nélkül, de még nagyon kevés élettapasztalattal kezdik használni a világhálót. Ők könnyen válnak áldozattá a kíváncsiságuk és tapasztalatlanságuk folytán.
„Mindenkiből lehet áldozat, a rosszindulat nem válogat” – fűzte hozzá.
A szakember elmondta, hogy érdemes megtanítani a fiatalokat arra, hogy milyen fontos az átláthatóság, a kölcsönösség.
„Ha a másik fél csak kér és kér, de róla nagyon kevés derül ki, az gyanús. Például te küldjél képeket, én nem tudok. Kapcsold be a kamerát, én nem tudom, az én kamerám most rossz. Mesélj magadról, de én még alig meséltem magamról” – sorolta az alapítvány szakmai vezetője.
Ha a legkisebb igényt se veszi figyelembe a másik, például ha a fiatal nem akar valamiről beszélni, és erre a válasz az erőltetés, a fenyegetés, akkor ott lépni kell.
„Nagyon fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy merjenek bízni a saját testük jelzéseiben, a megérzéseikben. Ha egy helyzet kellemetlenné válik, akkor abból ki kell lépni. Ha a másik erre rosszul reagál, fenyegeti, zsarolja a gyereket, akkor a fiatalnak nem kell ezt egyedül kezelnie, joga van segítséget kérni. Ott be kell vonni egy felnőttet” – javasolta.
A tapasztalatok szerint sokszor későn érzékelik a fiatalok, hogy rosszindulatú a kapcsolatfelvétel. Itt azonban a szülők felelőssége is felmerül, mert minél több a tiltás és a kilátásba helyezett büntetés, annál nehezebb a segítségkérés. Például regisztrál egy gyerek egy olyan platformon, amitől eltiltották a szülei, és ahol hamis életkort adott meg, vagy nem a saját készülékéről. Ezerszer hallotta már, hogy ne beszélgessen idegenekkel, mégis megtette. Vagyis sok olyan lépést tett, amiről tudja, hogy a szüleinek nem tetszene.
Ha attól fél, hogy mit szól ehhez az anyja és az apja, akkor erősebb lesz az a félelme, mint amit az elkövető kivált belőle, és megy tovább a spirál. Például ezt követően személyes találkozót kér a felnőtt, és szexuálisan visszaél vele
– állapította meg.
Csekeő Borbála szerint emiatt a szülőknek rendszeresen beszélgetniük kell a gyerekekkel arról is, hogy mi történik az iskolában és a neten: kivel játszanak, milyen influenszereket követnek, kivel milyen konfliktusuk volt.
Szavai szerint nagyon sokat számít az, hogy mennyi idő alatt ismeri fel egy fiatal, hogy áldozattá vált. Ha egy gyerek érzelmi biztonságban nő fel, ha figyelembe veszik az igényeit, és partnerként kezelik őt, akkor hozzá egészen máshogy közeledhet egy felnőtt. Hamarabb lesz neki gyanús, ha valaki rossz szándékkal áll hozzá. Így azok a gyerekek, akik nem autoriter környezetben szocializálódnak, és beleszólhatnak abba, hogy mi történik velük, egy rosszindulatú felnőttnek is könnyebben tudnak nemet mondani.
A Kék Vonal Lelkisegély-vonalán, a 116 111-es telefonszámon ingyenesen és éjjel-nappal fogadják a segítségre szoruló 24 éven alattiak hívását. Aki inkább írásban érdeklődne, az az alapítvány honlapján, a www.kekvonal.hu oldalon e-mailben és chaten is felteheti kérdéseit.
A 116 000-s számon érhető el a Segélyvonal a Bántalmazott és Eltűnt Gyerekekért, amelyen azoknak a felnőtteknek a hívásait várják, akik aggódnak egy gyermekért, vagy bizonytalanok, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az ingyenesen hívható segélyvonal szülőknek és a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek számára is elérhető, de érdeklődhetnek a 116000@kek-vonal.hu e-mail-címen is.
(Borítókép: Thomas Koehler / Photothek / Getty Images)