„Tekintettel arra, hogy a Twitter de facto nyilvános városi térként szolgál, a szólásszabadság elveinek be nem tartása alapvetően aláássa a demokráciát” – írta Musk még múlt pénteken a Twitteren. – „Mit kellene tenni? Netán szükség van egy új közösségi oldalra?” – tette fel a kérdést követőinek.

A multimilliárdos vállalkozó és újító már korábban tengely akasztott a Twitterrel, miután a Teslával kapcsolatos bejegyzéseivel többször is komoly mozgást váltott ki a tőzsdén. Ezért 2018-ban megállapodást kellett kötnie az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel, amely szerint előzetes jóváhagyást kell szereznie a Tesla többi vezetőjétől, mielőtt tweeteket tesz közzé az elektromos autókat gyártó vállalatról.

Miután novemberben megkérdezte Twitter-követőit, hogy eladja-e a Teslában fennálló részesedésének tíz százalékát, a felügyelet elé idézték, a kérdés ugyanis jelentős részvényeladási hullámot váltott ki. Elon Musk mindezt „zaklatásnak" nevezte, és múlt héten megtámadta az idézést. Erre az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet közölte a bírósággal, hogy Musk Tesláról szóló tweetjeit akkor is vizsgálni fogja, ha a bíróság semmissé teszi a hatósággal kötött 2018-as megállapodását.

Ha Musk tényleg elindítana egy új közösségi platformot, akkor csatlakozna a közéleti személyiségek és technológiai cégek egyre növekvő táborához, akik elhagyják a legnépszerűbb közösségi hálózatokat, és a szólásszabadságra hivatkozva saját platformokat hoznak létre. Ilyen például a Truth Social, amit Donald Trump gründolt, miután 2021 januárjában kitiltották a Twitterről. Vagy éppen a Rumble, a Gettr és a Parler. Utóbbit eltávolították az Apple alkalmazásboltjából, arra hivatkozva, hogy az amerikai törvényhozás (Capitolium) épületénél zajlott, 2021. január 6-i zavargások résztvevőit erőszakra buzdították a közösségi oldalon. Áprilisban állították vissza, miután a vállalat fejlesztéseket végzett a gyűlöletbeszéd mérséklése és kiszorítása érdekében.

(Borítókép: Elon Musk 2020. szeptember 3-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)