Index Vakbarát Hírportál

Csecsemőbolygót sikerült lefotózni

2022. április 6., szerda 08:28 | aznap frissítve

Kialakulóban lévő óriásgázbolygót láttak meg a Hubble űrteleszkóppal.

A „Jupiter-szerű bolygó” felfedezése segíthet megválaszolni a régi kérdést a bolygók eredetéről a Sydney-i Egyetem (USYD) asztrofizikusa, Peter Tuthill és kutatótársa, Barnaby Norris szerint.

Rendkívül izgalmas. Évek óta reméljük, hogy rátalálunk egy kialakulóban lévő fiatal bolygóra

– magyarázta Norris a Hszinhua hírügynökségnek.

A kutatók a Conversation című online tudományos portálon kedden azt írták, „ritka babafotójukkal” a becslések szerint akár kétezer Celsius-fokon izzó, Naprendszeren kívüli képződményt fedeztek fel, por és gáz vastag örvényétől körülvéve – írta meg az MTI. 

A felfedezést a hawaii Subaru űrtávcső és a Hubble teleszkóp segítségével tették.

A felfedezés átírja a bolygók kialakulásáról szóló jelenlegi elméleteket

A felfedezés ellentmond a magkiválás hosszú ideig fennálló elméletének, mely a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások létrejöttét magyarázza.

Az elmélet szerint a bolygók a „gazdacsillagok” közelében keletkeznek, amikor porszemek tapadnak össze egyre nagyobb szemcsékké, majd kavicsokká, később kövekké, melyek bolygókezdemények zuhatagává vagy bolygócsírává (planetezimállá) alakulnak.

Az utóbbi években azonban a csillagászok észrevettek, hogy egyes ősi bolygók nem ezt a folyamatot követik, mivel gazdacsillaguktól túl távol keringenek ahhoz, hogy – Tuthill és Norris szavaival – „bolygóképződésben vehessenek részt”. Ráadásul a csillagászok nem tudták megmondani, valójában hogy alakultak ki az ilyen bolygók, mivel ezek több milliárd évesek.

Az újonnan felfedezett bolygó azonban fiatal, ám ugyanilyen távol esik gazdacsillagától, az AB Aurigae-től. Összehasonlításképpen: 93-szor messzebb kering, mint a Föld a Naptól.

A két tudós azt reméli, az AB Aurigae b névre keresztelt bolygó új ismeretekkel és végül új elmélet születésével is szolgálhat néhány bolygó eredetéről.

Rovatok