Azoknál az embereknél, akiknél kialakult a SARS-CoV-2 okozta Covid–19, nagyobb valószínűséggel léphet fel vérrög, különösen a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegek esetében. A tudósok azt akarták kideríteni, a kockázat mikor áll vissza a normális szintre, valamint azt is, hogy a vérrögképződés veszélye különböző volt-e a járvány egyes hullámai idején – írja a BBC.

A kutatók több mint egymillió Covid–19-es páciens egészségügyi adatait követték nyomon 2020 februárja és 2021 májusa között Svédországban.

Magasabb vérrögkockázatot tapasztaltak a fertőzés után három hónapig a combban és a vádliban futó erekben (mélyvénás trombózis). A tüdőben akár hat hónapig nagyobb eséllyel képződtek vérrögök (tüdőembólia). A belső vérzés – köztük a stroke – kockázata két hónapon át emelkedett az átlagos fölé.

Összehasonlítva a Covid–19 utáni kockázatot a normálissal a tudósok azt találták, hogy minden tízezer Covid-páciensből négynél, a nem fertőzöttek közül tízezerből egynél alakult ki mélyvénás trombózis. Tüdőembólia tízezer Covid-páciens közül 17-nél, a nem fertőzötteknél tízezer ember közül egynél kevesebb esetében alakult ki.

A British Medical Journal (BMJ) című szaklap friss számában közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy a vérrögképződés kockázata a járvány első hulláma alatt magasabb volt, mint a későbbiek idején, valószínűleg azért, mert a pandémia során javultak a gyógymódok, a második hullámban pedig elkezdődött az idősebbek vakcinációja – írja az MTI.

A be nem oltottak számára ez jó ok a vakcina felvételére, a vérrögképződés kockázata sokkal nagyobb a betegség, mint a vakcina után

– mondta Anne-Marie Fors Connolly, a svéd Umeai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.