Sikerült neuromorf csipet építeni a nyúlós, ragacsos anyagból.
A számítástechnika jövője az idegrendszer működését utánzó neuromorf rendszereké. A Washington State Egyetem szakemberei meglepő anyagból készítettek neuromorf csipet: mézből.
A demonstráció során a kutatók megszilárdították a mézet, és két fémelektróda közé helyezték, hasonlóan ahhoz, ahogy az idegvégződések csatlakoznak. Így egy memrisztort állítottak elő, egy olyan memória-ellenállást, amelynek elektromos ellenállása a múltbéli állapotától függ. Az eszközt 100 és 500 nanoszekundumonként tudták ki- és bekapcsolni.
A ma használatos számítógépek a központi memóriából, processzorból és perifériákból álló Neumann-architektúrát használják. Az ilyen gépek toxikus anyagokkal és hatalmas energiafogyasztással terhelik a környezetet. A világ legerősebb szuperszámítógépe, a japán Fugaku 28 millió wattot fogyaszt óránként, szemben az emberi agy húszwattos napi fogyasztásával. Az emberi agyban százmilliárd neuron található, amelyek között több mint trillió kapcsolat van.
Ez egy nagyon kicsi, egyszerű felépítésű eszköz, de nagyon hasonló a működése az emberi idegsejtéhez. Ez azt jelenti, hogy ha több millió vagy több milliárd mézmemrisztort integrálunk, olyan neuromorf rendszert hozhatunk létre, amely nagyon hasonlóan működik az emberi agyhoz
– mutatott rá a Washington State Egyetem számítástechnikai tanszékének professzora, Feng Zhao.
Zhao csapata most azon dolgozik, hogy mikroszintről nanoszintre kicsinyítse a mézes technikát, hogy elősegítse az agyhoz hasonló, több millió memrisztoros rendszerek létrehozását.