Az első földi kőzetek alapján a bolygó keletkezése után nem sokkal elkezdődhetett az élet
A legkorábbi földi élet nyomait azonosították a University College London (UCL) kutatói egy olyan kőzetben, amely legalább 3,75 milliárd éves, de akár 4,2 milliárd éves is lehet. Amennyiben helytállónak bizonyul az a megállapítás, hogy a kőzetben található struktúrák élőlényektől származnak, a földi élet keletkezése legalább 300 millió évvel korábbra tehető. Ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag alig valamivel a Föld keletkezése után megjelent az élet, ami átírja a Földön kívüli élet utáni kutatás várakozásait is.
A Science Advancesben közölt felfedezés alapja a Nuvvuagittuq Szuprakrusztális Övből származó kő. A kanadai Québec tartományban elhelyezkedő különleges lelőhelyen találhatók a legrégibb földi kőzetek. Dominic Papineau geokémikus és asztrobiológus egy 2008-as expedíción szerzett innen mintákat.
A kutatók csövecskéket és szalagokat találtak a kőben, az erről szóló cikküket 2017-ben közölte a Nature magazin, amit heves tudományos vita követett arról, hogy ezek a struktúrák biológiai vagy geológiai eredetűek-e.
Papineau azóta nagy erőkkel azon dolgozott, hogy bizonyítsa, a kőzetben látható dolgok mikrofosszíliák, amelyek egy ősi óceán hidrotermikus kürtőinek környezetében élő mikroorganizmusok maradványai.
A kő belsejében fatörzshöz hasonló ágakkal rendelkező apró formákat találtak, amit gömb alakú formák fürtjei vettek körül. A szakemberek szerint a kőzetben egyértelműen láthatók geológiai folyamatok nyomai, de ezek nem magyarázzák a törzsszerű struktúrát, amely ugyanakkor nagyon hasonlít a mai hidrotermikus kürtők körül élő vasevő baktériumok környezetére.
Természetesen az eltelt földtörténeti idők, a követ ért hő és nyomás miatt semmilyen DNS nem maradt meg. De azt mondhatjuk, hogy a mikrofosszíliák morfológiája hasonlít a mai Mariprofundus ferrooxydans baktériumhoz
– vélekedett Papineau.
A felfedezés a Földön kívüli élet kutatása szempontjából is fontos lehet, hiszen csak a Naprendszerben több olyan aktív vizes környezet található, ahol az ilyen baktériumok jól érezhetik magukat. Ilyen például a Jupiter holdja, az Europa vagy a Szaturnusz holdja, az Enceladus. Hasonló élet több milliárd éves nyomaira bukkanhatnak a Mars felszínén jelenleg is dolgozó marsjárók is.