Oroszország Ukrajna elleni hadjárata közel két hónapja tart, és nemcsak emberéletek ezreit, városokat és ipari infrastruktúrát pusztított el, de a természeti környezeten is hosszú távon nyomot hagy. Amikor elérkezik az újjáépítés ideje, a helyi hatalomnak nem a környezeti helyreállítás lesz a legfontosabb, ami egyrészt érthető, másrészt tévedés lenne azt gondolni, hogy ez csak az ő feladatuk, a hatások ugyanis nem állnak meg a határnál.

Hogy mi történhet, abból a modern kori háborúkról ismert adatok alapján következtethetünk. Az Egyesült Államok 2001-ben kezdődött terror elleni háborúja miatt a becslések szerint 1,2 millió tonna, üvegházhatást okozó gáz került a légkörbe, ami 257 millió személyautó kibocsátásának felel meg (ez a jelenleg futó járművek több mint kétszerese). A harcjárművekre nem szerelnek katalizátort, így jóval több szén-monoxidot, nitrogén-oxidot és kén-dioxidot juttatnak a levegőbe,

Ukrajna keleti része erősen iparosodott régió, amin bányákon kívül olajfinomítók és vegyiművek is vannak. Ezekből a harcok során például ammónia kerülhet a környezetbe. Az is előfordulhat, hogy a bányákat elárasztó savas vizet huzamosabb ideig nem tudják kiszivattyúzni, ami szennyezheti a helyi ivóvízkészletet.

Ennél közvetlenebb és globális hatása lesz annak, hogy a termőföldek sok helyen tüzérségi tűz alá kerültek, és a művelést akadályozza, hogy gyakoriak a fel nem robbant lőszerek. Sok esetben maguk a védők aknásítottak el területeket. A mezőgazdasági termelés kiesése emberek millióinál vezet majd alultápláltsághoz a következő időkben.

Az orosz hadsereg olajipari infrastruktúrát is megsemmisített, a fokozott tevékenység miatt a Fekete-tengert is érte szennyezés. Odessza tengerpartján szintén aknazárat létesítettek. A Herszon közelében található, fekete-tengeri természetvédelmi területen akkora tűz pusztított, hogy a világűrből is látszott.

Külön fejezetet jelent a háború történetében az orosz erők atomerőművek környékén folytatott ténykedése. A világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájáról ismert Csernobil erősen sugárszennyezett környezetében például védelmi állásokat ástak, emiatt többen is súlyosan megbetegedhettek, mielőtt viszonylag sietősen kivonultak a területről. A harci cselekmények során a zaporizzsjai atomerőművet is tűz alá vették, ahol tűz ütött ki, de szerencsére nem következett be nukleáris baleset.

Az orosz–ukrán konfliktusban nem csupán környezeti, hanem politikai szempontból központi szerepet kapnak a fosszilis üzemanyagok. Az Egyesült Államok betiltotta az orosz olaj és gáz megvásárlását, és a gazdasági következmények miatt vonakodó Európai Unió is valószínűleg hamarosan így dönt. Az EU-ban használt gáz 40 százaléka Oroszországból származik, ezt a vezetékek helyett tengeri úton kell beszerezni, ami nemcsak drágább mulatság, de szennyezőbb is.

(ABC News)