Mikronóvának hívják azt az újfajta csillagrobbanást, ami újraértelmezi a termonukleáris robbanásokkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. A jelenség olyan, kettős csillagrendszerekben fordul elő, ahol a fehér törpe beszippantja egy másik csillag anyagát. A fehér törpén összegyűlő anyag berobbanása a mikronova.

A brit Durham Egyetem munkatársai által megfigyelt első ilyen robbanás több száz trillió kilogramm anyagot égetett el pár óra alatt. Ez több milliárd gízai piramis tömegének vagy a Hold ezredrészének felel meg.

A fehér törpe egy halott csillag, lényegében egy élete végén felrobbanó csillag megmaradt magja, ami 1,4 Nap tömegét tartalmazza egy Föld méretű gömbben. Az ennél nagyobb tömegű csillagmagok neutroncsillaggá vagy fekete lyukká válnak.

A fehér törpék gyakran keringenek párban más csillagokkal. Bizonyos esetekben – a Tejútban 10 ilyet azonosítottak – elég közeli pályán mozognak a nagyobb csillag körül, hogy a gravitáció miatt hidrogén szivárogjon át a halott csillagra, ahol a felszínen összegyűlve a magas hőmérséklet és nyomás hatására termonukleáris robbanás következik be. Ez a nóva. A mikronóva ennek a robbanásnak a kisebb, korlátozott kiterjedésű változata.

A jelenséget a TESS exobolygó-kutató teleszkóppal ismerték fel. A TESS működésének lényege, hogy egy csillag fényének pillanatnyi halványodásából következtessen az előtte elhaladó bolygó létezésére és tulajdonságaira. Az eszköz a vizsgált fehér törpék esetében azonban halványodás helyett egymást követő rövid felvillanásokat látott.

Először láttunk példát a hidrogénfúzió helyi előfordulására

 – mondta a holland Radboud Egyetem csillagásza, Paul Groot.

A hidrogén a fehér törpe mágneses pólusainál gyűlik össze, és csak ott történik a fúzió. Mikrofúziós bombák robbannak fel egy szupernóva-robbanás egymilliomod részének erejével, ezért nevezzük mikronóvának

– tette hozzá.

A megfigyelés régóta fennálló rejtélyt oldott meg: 40 éve látnak titokzatos villanásokat fehér törpéken.

(ScienceAlert)