Az üvegházak milliókkal csökkenthetik az energiaköltségeket egy új érzékelőrendszernek köszönhetően, amely előre jelzi az időjárást és a napfényt.
Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re körülbelül 9,15 milliárd főre növekszik. A természeti erőforrások korlátai és az éghajlatváltozás azonban felveti a kérdést, mivel fog táplálkozni ennyi ember? A növekvő kereslet felkeltette a kutatók figyelmét az Internet of Things (IoT) technológia mezőgazdasági alkalmazása iránt, aminek lényege, hogy az interneten keresztül adatokat továbbít más eszközöknek. Alkalmazása az ellenőrzött mezőgazdaságban csökkentette az emberi munkát, az időt és a költségeket, és hozamjavulást eredményezett.
Az IoT számos technológiát integrál, például a vezeték nélküli szenzorhálózatokat, a rádiófrekvenciás azonosítást, valamint az ember-számítógép interakciót, a mezőgazdaságban elsősorban a monitoringot, a gépek vezérlését, a nyomkövetést alkalmazza. A növénytermesztésben egyes környezeti tényezők, például a hőmérséklet, a páratartalom, a napsugárzás, a kártevők mozgása és a csapadék megfigyelése segít a minták megértésében és a mezőgazdasági termelés maximalizálásában.
Az új, internethez csatlakoztatott világításvezérlő rendszer képes megjósolni a napfény mennyiségét, és ehhez alkalmazkodva működteti az üvegházakban az elektromos lámpákat, amelyek így jelentősen csökkenthetik a villanyszámlát – írta nemrég a Zenger.
A Georgiai Egyetem kutatói a Plants folyóiratban publikálták tanulmányukat az új szisztémáról, ami lehetővé teszi a gazdáknak, hogy csak szükség esetén használjanak elektromos lámpákat, így akár 33 százalékkal csökkentve a költségeket.
A LED-lámpák bevezetésével csökkentek az esős, borult napok világítási költségei, ezekkel olyan szinten szabályozhatták az üvegházak világítását, amely korábban nem volt lehetséges.
– mondta a tanulmány társszerzője, Marc van Iersel, az egyetem munkatársa. Sok kutatás folyt a lámpák optimalizálására, de szinte senki sem foglalkozott a világítási rendszer intelligens vezérlésével.
A lámpákhoz felhasznált villamos energia az üvegház üzemeltetési költségének 10–30 százaléka. Van Iersel csapata kutatta az energiaköltség csökkentésének módozatait és az üvegházak hatékonyságának, fenntarthatóságának fokozását. Olyan világítási rendszert terveztek, ami csökkenti az áramfelhasználást, de nem károsítja a növényeket.
Az új érzékelő rendszer az időjárás figyelésére szakosodott, és fényelőrejelző algoritmusokat tartalmaz, amik segítségével meg lehet jósolni a várható napfény mennyiségét, vagyis a világítás optimalizálható.
A csapat az üvegházakat a téli és a tavaszi hónapokban tanulmányozta, az eredmények azt mutatták, hogy a növények növekedése nem változott, de a költségek csökkentek. Tavasszal, mikor eleve több a napfény, 33 százalékkal csökkentek a költségek, télen viszont csak 4 százalékos csökkenést tapasztaltak, mivel több mesterséges fényre volt szükség a gyér nappali fény kompenzálásához.
A tényleges jövőbeli megtakarítások azonban még nőhetnek, mivel a tanulmány fix villamosenergia-költséggel dolgozott. A valóságban az üvegházak nem egységes villamosenergia-árakkal dolgoznak.
A találmány legnagyobb haszonélvezői az Egyesült Államokban kereskedelmi célra (napimádó) kannabiszt termesztők lehetnek. A kender vásárlása legálisan 33 államban engedélyezett rekreációs és/vagy gyógyászati célokra, és vannak olyan államok, amelyek engedélyezik a kereskedelmi célú termesztést.
(Borítókép: Peter Boer / Bloomberg / Getty Images)