A járvány alatt népszerűvé vált videóhívó rendszert gyakran eltérítették.
85 millió dolláros megegyezéssel zárult a Zoom ellen indított csoportos per Kaliforniában, amelyet a videócsevegő rendszer felhasználói az őket ért zaklatások miatt indítottak.
A Zoom a koronavírus-járvány alatt tett szert hatalmas népszerűségre, mert lehetővé tette, hogy a távolságtartási szabályok miatt elszigetelt emberek az interneten tarthassák a kapcsolatot. A rendszer azonban nem volt túl biztonságos, mivel meg nem hívott emberek is beléphettek a beszélgetésbe és elvehették a résztvevők moderátori jogait – ezt nevezték zoombombingnak, vagyis zoombombázásnak.
A Zoom ellen 14 per indult, ezeket egyesítették egy nagy kártérítési perben. Az egyik esetben a San Francisco-i Szent Pál lutheránus templom időseknek szervezett bibliaolvasó foglalkozásába lépett be egy ismert támadó, aki kikapcsolta kezelőszerveiket, majd pornográf és gyerekbántalmazást ábrázoló felvételeket játszott le nekik. Egy másik esetben egy vasárnapi mise résztvevőit gyerekpornográf felvételekkel sokkolták.
Az érzelmi szenvedést átélő felperesek azzal vádolták a Zoomot, hogy törvényellenes módon megosztotta az adataikat harmadik felekkel, például a Google-lal, a Facebookkal és a LinkedInnel, továbbá azzal, hogy hamis színben tüntették fel a titkosítási protokolljaik biztonságosságát.
A perben részt vevő 150 millió felhasználó 30 százalékos visszatérítést kap a Zoom előfizetésből a per idejére, azok, akiknek nincs előfizetése, 29 dolláros kártérítést kapnak. A megegyezés részeként a Zoom vállalta, hogy olyan változtatásokat eszközöl, amelyek biztonságosabbá teszik a rendszerét és jobban védik a személyes adatokat. A felhasználók jelenthetik, ha illetéktelenek zavarják meg a hívást, egy gombbal felfüggeszthetik a hívást és blokkolhatnak bizonyos országokból származó hívókat.