Index Vakbarát Hírportál

Kekszcsavaró géppel precízen szét lehet cincálni az Oreót

2022. április 25., hétfő 19:46

Hiánypótló szerkezettel oldanák meg a népszerű édesség szétcsavarását az MIT mérnökei. Az Oreometer névre keresztelt szerkezettel néhány esetben már precízen félbe tudták szedni a kekszeket.

A krémmel töltött kekszek – így az Oreo is – évek óta sorra vetik fel a különlegesebbnél különlegesebb, égető kérdéseket. Továbbra is vita tárgya például, hogy hogyan kell helyesen enni ezeket az édességeket: szét kell-e csavarni, és a krémet külön kell megenni, esetleg tejbe kell mártani, vagy éppen mint egy igazi szendvicset kell elfogyasztanunk. 

Ugyan széles körű konszenzus az alábbi kérdésekben vélhetően sosem fog születni, annyi bizonyos, a tudomány nem ismeri, vagy legalábbis nem szeretné ismerni a lehetetlen szót. Az amerikai MIT egyetem kutatói emiatt most a fehér krémmel töltött kekszekkel vették fel a harcot, az eredmény pedig egészen hiánypótló, a kutatást végzők ugyanis

egy olyan kekszcsavaró gépet alkottak meg, amely jó eséllyel pontosan szét tudja majd választani a sütiket. 

A kutatási céllal végzett kekszcsavargatás már egy tudományos elnevezéssel is büszkélkedhet, egy korábbi publikáció megalkotta az oreológia kifejezést, amely kifejezetten a töltött kekszek különböző problémáival foglalkozik. 

Az MIT-nél most azt szerették volna kideríteni, hogy megoldható-e, hogy egy erre a célra kifejlesztett gép segítségével mindkét kekszdarabra egyenlő arányban jusson az ízletes fehér krémből – írja a CNN. Az Oreometer névre keresztelt szerkezet precízen megválasztott mértékű nyomatékkal szedi szét a sütiket, így akár egyenlő arányban is képes lehet kettészedni az Oreót. 

A kutatás során a saját kezűleg szétcsavart darabok esetében egészen egyértelmű eredmény született, egyszer sem sikerült pontosan úgy szétszedni az Oreót, hogy mindkét félre egyenlően jusson a krémből, szinte minden esetben az egyik darabon kötött ki az egész töltelék. Ezt követően a kutatók az erre a célra fejlesztett géppel is megpróbálták a mindeddig lehetetlennek tűnő küldetést, azonban átütő siker egyelőre itt sem született, a próbálkozások 95 százaléka a kézi csavaráshoz hasonló eredménnyel végződött.

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy a fennmaradó próbálkozások esetében sikerrel jártak, és a kekszet pontosan sikerült félbe szedni, azonban azt egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, mi volt az a tényező, ami a krém igazságos elosztásához vezethetett.

Az Oreometert egyébként további kísérletezés céljából egy háromdimenziós nyomtató segítségével bárki megalkothatja, mivel a kutatás részletei mindenki számára elérhetők. 

Amikor kicsi voltam, mindig megpróbáltam úgy szétszedni a kekszeket, hogy egyenlően jusson a krémből mindkét oldalra, hiszen így mindkét keksz hasonlóan finom lesz. Emiatt kerestük erre a választ, azonban átütő eredményt egyelőre nem sikerült elérnünk. Megtanultuk, hogy sajnos abban az esetben is, amikor egy precíz gép segítségével csavarod szét a sütit, akkor is a legtöbb esetben csak az egyikre kerül a krém. A keksszel kapcsolatos kutatásunk még nagyon gyerekcipőben jár, emiatt tettük közzé a gép paramétereit is, hogy kedvére bárki tovább kísérletezhessen a probléma megoldása érdekében

– vélekedett Crystal Owens, a kutatás egyik mérnöke.

Ugyan a Princeton mérnökei 2014-ben már foglalkoztak a népszerű kekszekkel, az a kutatás leginkább arra kereste a választ, hogy a két keksz közül melyikhez tapad inkább a krém. Az Oreo gyártási folyamata és a teljes recept is ismeretlen egyelőre, több másik nagy kekszgyártó vállalat azonban már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a töltelékkel készülő édességeik milyen metódus alapján készülnek a gyártósoron.

Kiderült, hogy a gépek csak az egyik oldalra nyomják fel a krémet, a másik kekszdarabot ezt követően egy présszerű géppel helyezik rá, emiatt lehetséges az, hogy azon oldalon marad meg legtöbb esetben, amelyre először ráhelyezik azt, hiszen a krém bejut a keksz tésztájának barázdáiba.

A kutatást vezető mérnök szerint a hasonló kérdések feltérképezése jó belépő lehet az átlagemberek számára a komolyabb tudományos világba. 

Az MIT kutatásait a legtöbb esetben a kíváncsiság hajtja, hogy az emberek megértsék a világban körülöttük lévő dolgokat. Így, ha valaki valami különlegest észlel, időt szán arra, hogy elgondolkodjon, és utánanézzen, mi miért történik

– mondta Owens.

(Borítókép: Scott Olson / Getty Images)

Rovatok