Úgy tűnik, hogy válaszút előtt állnak a koronavírus elleni védőoltások gyártói és az oltásokkal kapcsolatos szakmai alapelveket kidolgozó szervezetek. A jelenlegi ajánlás kicsit leegyszerűsítve mindenki számára az emlékeztető oltás, illetve indokolt esetben a második emlékeztető beadása, ami összesen négy, illetve a Janssen-oltás esetében három szúrást jelent.
Indokolt esetnek jelenleg az immunhiányos állapotokban szenvedőket, az immungátló kezelésben részesülőket, az időskorúakat, illetve a helyzetük alapján nagy rizikójú csoportba tartozókat, tehát például az egészségügyben dolgozókat tekintjük.
Több gyártó, így például a Pfizer és a Moderna is dolgozik az új variánsok elleni, frissített védőoltásokon, leginkább az omikron-változat ellen. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy valamennyi esetben, amikor új variáns jelenik meg, új védőoltás is kell majd.
Ez természetesen nem lenne optimális állapot, és előrejelezni sem tudjuk, hogy ilyenre mikor kerülhet sor.
Az influenza a koronavírushoz hasonlóan szintén egy úgynevezett RNS-vírus, és abban is hasonlítanak, hogy rendkívül gyorsan mutálódnak.
Az influenza is okozott már komoly járványokat az emberiség történetében, sőt minden bizonnyal sokkal több haláleset köthető hozzá, mint a koronavírus bármelyik variánsához. Elég, ha csak az első világháború idején pusztító spanyolnáthajárványra gondolunk, ami több tízmillió embert pusztított el, és több haláleset köthető hozzá, mint magához a négy éven át tartó fegyveres konfliktushoz. Ez a vírus nem tűnt el, sőt általában évente visszatér, újabb és újabb variánsokkal.
Nagy, pusztító világjárványt nagyjából húsz-harminc évente okoz, így a spanyolnáthajárvány után különös hevességgel tért vissza 1957-ben, majd 1968-ban és 1977-ben is.
Legutóbb 2009 telén találkoztunk nagy pusztítást okozó influenza-világjárvánnyal. Ez a legutóbbi azonban már különbözött a korábbi világjárványoktól annyiban, hogy a világ vakcinagyártói, köztük Magyarország is rendkívül gyorsan volt képes reagálni. A rekordsebességgel kifejlesztett védőoltások miatt a halálesetek száma jóval kevesebb volt nemcsak a spanyolnáthánál, hanem a korábbi influenza-világjárványoknál is.
Nem szabad azonban elmennünk az ezt megelőző két influenzapandémia mellett sem. Ezeknél ugyan nem sikerült még a járvány alatt új védőoltást kifejleszteni, de a meglévő, korábbi influenzavírus-törzsek ellen kifejlesztett és beadott oltások védőhatása egyértelműen érezhető volt.
Az 1968-as, úgynevezett hongkongi influenza-világjárvány során félmillióra becsüljük világszerte az elhunytak számát, szemben a spanyolnáthában elhunyt ötvenmillió emberrel, mivel annak idején természetesen még nem léteztek influenza elleni védőoltások. Ebből a vakcinák által nyújtott úgynevezett keresztimmunitásra következtethetünk, ami annyit jelent, hogy bár a védőoltásban nem pontosan az a vírusvariáns szerepelt, amely a járványt okozta, immunrendszerünk azonban a korábbi, hasonló vírust tartalmazó oltás segítségével már legalább részben felkészült az újabb variáns elleni védekezésre is.
Az úgynevezett keresztimmunitás, úgy tűnik, koronavírus esetében is működik legalább valamilyen szinten, hiszen a jelenleg használt védőoltások, amelyeket a még 2019-ben Kínában felbukkanó koronavírus-variáns alapján fejlesztettek ki, továbbra is meggyőző védelmet nyújtanak, legalább a súlyos vagy halálos lefolyású betegség ellen.
Ezenfelül jelenlegi ismereteink szerint
több gyártó is kísérletezik úgynevezett multivalens koronavírus elleni vakcinával,
ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy helyett több vírusvariáns található bennük. A Moderna például már a korábbi, brit variáns esetében is kifejlesztett ilyet. Ez a megközelítés pedig egyenesen az influenza elleni vakcinák világából jön. Ezek a védőoltások ugyanis szintén nem egy, hanem több vírustörzs információját tartalmazzák, konkrétan három vagy négy influenzavariáns ellen védenek. A fent említett két gyártó jelenleg az eredeti, tehát a vuhani variáns mellett az omikron-változatot tervezi egy oltásba helyezni. A harmadik lehetőség szintén az influenza elleni védekezés világából érkezik. Ez ellen a betegség ellen rutinszerűen világszerte évente oltunk, természetesen országonként eltérő gyakorisággal. Itt az Egyesült Államok vezet, ahol minden évben a lakosság legalább fele részesül influenza elleni védőoltásban. Ez a szám az Európai Unión belül jelenleg 20-25 százalék körül mozog, tagállamonként nagy vonalakban megegyező ajánlásokkal, amelyekről korábban részletesen is írtunk.
A negyedik lehetséges verzió pedig szintén az influenza világából érkezik, ez pedig az orrcsepp formájában beadott védőoltás lenne. Influenza ellen már most is létezik ilyen, de viszonylag szűk kör kaphatja csak meg, mivel élő vírus szükséges hozzá. Ezt pedig koronavírus esetében valószínűleg kevesen vállalnák be.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár.
(Borítókép: Előkészítik oltáshoz a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty vakcinát a Kanizsai Dorottya Kórházban 2022. április 11-én. Fotó: Varga György / MTI)