A macskatartás mentális hatásait már régóta vizsgálja a tudomány. Egészen konkrétan a pszichiátriai betegségek, köztük a skizofrénia kialakulásában betöltött szerep is több korábbi klinikai vizsgálat tárgyát képezte már. Ezek eddig ellentmondásos eredményeket hoztak, a vizsgálatok körülbelül fele talált összefüggést, a másik fele viszont nem.
Az alapötlet már évtizedekkel ezelőtt felmerült. Az első elméletek szerint feltűnő az összefüggés a házi kedvencként tartott macskák és a skizofrénia előfordulása között, mivel mindkettő ritka volt a XIX. század előtt.
A macskákat a középkorban sokszor ördögi lényeknek tekintették, vallási rituálékon akár kínozták is őket, de a későbbiekben jelentősen növekedett a kedvtelésből tartott macskák száma, ahogyan a skizofrénia előfordulása is. Ráadásul a földrajzi előfordulás is egyezést mutat: ahol gyakori a macskatartás, így különösen Észak-Európában és Észak-Amerikában, ott gyakori a skizofrénia is. Ez persze csak megfigyelés, amely nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, most azonban, úgy tűnik, összeállt a kép.
Egy nemrég befejezett kanadai vizsgálat szerint
a gyermekkori, egészen pontosan a 15 éves kor előtt történő macskatartás összefügg a skizofrénia későbbi kialakulásával
– de csak kint tartott macskák esetében, és csak férfi tulajdonosok között. A vizsgálatot végző montreali McGill Egyetem munkatársai szerint az összefüggés első része, úgy tűnik, megmagyarázható. A szabadba is kiengedett macskák ugyanis gyakran megfertőződnek a Toxoplasma gondii nevű kórokozóval, és ezt sok esetben át is adják tulajdonosuknak.
Ez a kórokozó már többször is felmerült különböző pszichiátriai betegségek okozójaként. A kizárólag szobában tartott macskák esetén ettől nem kell tartani, hiszen a macskák általában vadászat közben kapják el a fertőzést, legtöbbször egerektől.
Korábbi tanulmányok már idézték a lehetséges okot is:
a parazita olyan enzimet termel, amely növeli az egyik neurotranszmitter, a dopamin termelődését az agyban. Az agy egyes részeiben kóros szintre emelkedett dopamin pedig szerepet játszik a skizofrénia kialakulásában.
Úgy tűnik tehát, kezd összeállni tehát a kép, és megvan a magyarázat arra is, hogy a korábbi vizsgálatok miért hoztak ellentmondásos eredményeket. Ez volt ugyanis az első tanulmány, ahol különválasztották a szabadban is, illetve a kizárólag szobában tartott macskák esetleges szerepét. A kutatóknak azonban továbbra is fejtörést okozott, hogy miért csak férfiak esetében sikerült kimutatni az összefüggést. Erre jelenleg inkább csak elméletek léteznek, a pontos magyarázat nem ismert. A vizsgálat során, amelyben összesen 2206 beteg vett részt, további rizikófaktorként sikerült azonosítani a korábbi fejsérüléseket és a dohányzást is.
(Borítókép: Amir Makar / AFP)