Edwin Land az újítások embere, számos múlt századi találmányát használjuk ma is. És a polaroid is túlélte a digitalizációt.
Hetvenöt évvel azután, hogy a polaroid kamerát bemutatták, érdemes a feltaláló többi innovációját is felidézni.
1943-ban a hároméves Jennifer Land megkérte apukáját, hogy mutassa meg neki a családi nyaraláson készült fotókat. Így hát Edwin Land feltalálta a polaroid kamerát, az azonnali képalkotó fényképezőgépet.
Az új gép nagy újítása volt, hogy egybeépítették a fényképezőgépet és a sötétkamrát. A fotós csak lő egyet, és a kép rögtön kicsúszik a gépből. Land először 1947. február 21-én mutatta be nyilvánosan az új technológiát az Amerikai Optikai Társaság ülésén, egy évre rá pedig kereskedelmi forgalomba került a középosztály számára is elérhető árakon. De a polaroid gép csak egy, a Land által feltalált több száz technológiai innováció közül, amelyek többsége a fényre és az anyagokkal való kölcsönhatásra összpontosít.
Edwin Land első optika áttörését fiatalkorában érte el, amikor kitalált egy kényelmes és megfizethető módszert a fény egyik alapvető tulajdonságának, a polarizációnak a szabályozására. A legtöbb fényforrás különböző fizikai tulajdonságokkal, például hullámhosszal és rezgésamplitúdóval rendelkező hullámok keverékét állítja elő. A fény akkor tekinthető polarizáltnak, ha az amplitúdója egyenletesen változik, merőlegesen a hullám haladási irányára.
Land kis kristályok műanyag lapokba ágyazásával „polarizátorokat” hozott létre, megváltoztatva az áthaladó fényt – a belépő polarizációs fény irányt vált a kettős törésű kristályok hatására.
Land vállalata, a Polaroid Corporation elterjesztette a polarizáló, tükröződéscsökkentő szűrők használatát a fotózásban. Manapság a polarizált fény elvét alkalmazzák a legtöbb számítógép- és mobiltelefon-képernyőn a kontraszt fokozására, sőt az egyes pixelek be- és kikapcsolására is. A polarizáló szűrők a csillagászatban és a biológiai kutatásokban, a polarizációs képalkotás pedig a szemészetben játszik nagy szerepet.
A kutatólaboratóriumok és orvosi létesítmények évtizedek óta polaroid kamerával dolgoznak az oszcilloszkóp képernyőjén megjelenő elektromos jelek összegyűjtésében. A formátumméretek a modern digitális felbontáshoz képest gyengék, de néhány évtizede óriási újdonságnak számítottak.
Land találta ki a forradalmi Retinex-elméletet is, amelynek lényege, hogy háromféle idegsejt továbbítja az információt az agyba a fény hullámhosszáról, a színérzet pedig itt, az agyban alakul ki. A sejtek színérzékelése a halántéklebenyben, a látókéregben zajlik.
A retinex-elmélet megmagyarázta a színállandóságot és a színvakságot is.
Land nevéhez fűződik a 3D-s szemüvegek megalkotása is, amelyek technológiája, hogy az egyik szem a vízszintes síkban vibráló fényhullámokat, a másik szem a függőleges síkban vibráló fényt kapja. Az U-2-es kémrepülőgép fedélzetén lévő kamera, amely a Kémek hídja (2015) című filmben is szerepel, szintén Land-gyártmány.
A Polaroid Corporationre az alapító 1991-es halála után nehéz idők jöttek a digitalizáció beköszöntével, de ma újra reneszánszát éli a polaroid gép, mert a retróhullámnak köszönhetően minden kívánatos és népszerű, ami a 80-as, 90-es évekre emlékeztet. A polaroid kamera modernizált formában is hódíthat, mint a Time Lapse (2014) című sci-fi-thrillerben, ahol egy olyan gép a főszereplő, amely a jövőt fotózza. Erről talán még Land sem álmodott.
(Borítókép: Edwin H. Land bemutatja az SX-70 polaroid fényképezőgépet. Fotó: The Boston Globe / Getty Images)