2050-re kiszáradhat, de már 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a Balaton – vélekedett Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Sonline-nak adott interjúban.

Ez a nagyon rossz forgatókönyv. Nehéz előrevetíteni a változások irányát, ezért nem tudhatjuk, mi fog bekövetkezni

– fogalmazott a szakember, aki úgy vélte, hogy nem szabad kizárni annak a lehetőségét, hogy a tó vizét a Rábából pótolják pár évtizeden belül, aminek a kidolgozását már most elkezdhetnék.

Tóth arról is beszélt, hogy a vízügyi hatóságok nem fogadták el a limnológiai kutatóintézet tudósainak aggályait, és a vízszint tíz centiméteres megemelése mellett döntöttek. A változó vízszintnek biológiai és ökológiai előnyei vannak, a Balaton vizét azonban a turisztikai és gazdasági érdekek miatt túl magasan és túl stabilan tartják. A magas vízállás az üledék felett kialakuló oxigénhiányos réteg miatt algavirágzással és a nádasok visszaszorulásával jár.

Az elöregedés, ami a nádasoknál is előfordul, hozzátartozik az élethez, így a pusztuló, öreg nádas a hétköznapok szerves része, aminek fontos szerepe van az ökoszisztéma működésében. Egyes élőlényeknek kimondottan erre az élőhelyre van szükségük. A törpeegér csak a hajlékony, öreg nádból tud fészket építeni, és a halaknak is szükségük van néha hullámmentes, nyugodt helyre az íváshoz. Ha a vízforgalom természetes lenne, a nádas megújítaná magát

– mutatott rá Tóth, aki szerint a 2019-es algavirágzás komoly figyelmeztetés volt, ami miatt napirendre kerülhetne a tó monitoringrendszerének modernizálása.

(BLKI, Sonline)