Az AIP-Semmelweis honlapjáról jelenleg bárki, egy, a tünetről készült kép beküldésével tud otthonról is bőrgyógyászati vizsgálatot indítani. Mi történik a képpel, amikor az önök rendszerébe feltöltődik?

Ez alapvetően egy mesterséges intelligencia által koordinált digitális kórház és azon belül teledermatológiai szolgáltatás, aminek az egyik értelme, hogy növeli az egészségügy hatékonyságát. A képeket egy orvos ugyanúgy megnézi és a diagnózist az orvos hagyja jóvá. Itt azonban mindez átfolyik egy csatornán, ahol nem vagyunk az emberi erőforrások által korlátozva, a mesterséges intelligencia ugyanis végtelenül gyors, egy nap alatt bármennyi felvételt át tud nézni, és előzetes diagnózist tud adni már egy kép alapján.

Elképzelhetünk egy robotizált orvosi szuperagyat, amit milliószoros sebességre tudunk bármikor kapcsolni. Miután bejön a kép, a rendszer előértékeli, megmondja, szerinte milyen kórképek kerülhetnek szóba milyen valószínűséggel, majd sorba rendezi időbeli beérkezés vagy súlyosság szerint. Az MI nem csak kép alapján dolgozik, hanem az összes metaadatot feldolgozza – így lesz egyre okosabb, és fedezhet fel olyan mintázatokat is idővel, amit emberi aggyal képtelenek vagyunk felismerni. Mindez az orvos munkáját nagyban gyorsítja.

Aki már pár hete ismeri a rendszert, az átlagos tempóval meg tud csinálni mondjuk negyven esetet, aki nagyon megerőlteti magát, az akár nyolcvanat is. Nem is kell mondanom, mekkora kincs ez egy olyan világban, ahol minden országban nő az orvoshiány, miközben egyre több biztosított embert kell ellátni. Ráadásul az orvosok sem mindenhatók, emberek. A gyors és határozott döntéshozatal nagy érték a gyógyításban, de nyilván rengeteg esetben több potenciális betegség között kell intuíció alapján választani – ilyenkor egy veterán orvosnak is könnyebbség a differenciáldiagnózis. A mi mesterséges intelligenciánk jelenleg három vagy öt diagnózist javasol az orvosnak. Ebből az orvosok az esetek 90 százalékában az első háromból választanak, tehát tízből kilencszer a mesterséges intelligencia javaslatát fogadják el.

Több orvos esetén szintén segít a rendszer: van egy eset és az allergológus azt mondja, hogy kontakt dermatitisz, a másik meg azt mondja, hogy ez egy fertőzés, hogy döntenek? Ilyenkor már nem kell egy ötfős konzultációt kezdeni, mert az orvosok intuíciója eleve be van építve a mesterséges intelligencia által kidobott differenciáldiagnózisba.

Összességében tehát ez egy orvosi döntéstámogató MI, ami köré van építve egy digitáliskórház-infrastruktúra. Az egységes infrastruktúra felgyorsítja az adminisztratív folyamatokat, az MI pedig segíti, pontosítja és gyorsítja az orvos a munkáját.

Csak én tölthetek fel fotót a weben, vagy az orvos is?

Jelenleg jellemzően a páciensek töltenek fel képeket, de ez lesz valószínűleg a következő lépés. Az emberek a világ legtöbb országában a háziorvostól kapnak beutalót bőrgyógyászati szakrendelésre, viszont az erőforrás hiány miatt átlagosan hat hét, mire ténylegesen eljutsz egy bőrgyógyászhoz. A magánegészségügy gyorsabb, viszont mindenhol nagyon drága – egyébként a bőrgyógyászat a legjobban privatizált szegmens az egészségügyi ellátáson belül szinte mindenhol. Ha esetleg már ott tartok, hogy fáj, viszket, mire eljutok orvoshoz, már komoly a probléma vagy jobb esetben magától meggyógyul.

Ezért lenne jó, ha a háziorvosok vagy a nővérek a fizikailag jelenlévő betegekről, helyszínen dermatoszkóppal képet készítenének és feltöltenék. Az MI gyorsan elődiagnosztizálna – vagy akár a jövőben adna egy végső diagnózist – és ha sürgősen kezelésre szorulsz, akkor előretenne és adna időpontot másnapra, ha könnyen megoldható problémát észlelne, akkor javasolna valami kezelést, satöbbi… Ha abból indulok ki, hogy 2030-ra tízmillió orvos fog hiányozni az Európai Unió egészségügyéből, akkor ez a legfontosabb hozzáadott értéke a mesterséges intelligenciának.

Mennyire pontos a rendszer?

Nagyon pontos. Ráadásul jelenleg 700 kórképet ismerünk fel, ami kimagaslóan sok, a legtöbb konkurens algoritmus ma lényegesen kevesebbet tud. Összehasonlításképpen 141 diagnózis van az EESZT elszámoló rendszerében. A pontos százalékok esetenként változnak, de például ha dermatoszkópos képet töltök fel, akkor az MI 99,7 százalékban megmondja, hogy egy elváltozás rosszindulatú vagy nem. Ez hihetetlenül fontos, ha azt nézzük, hogy a bőrrák az egyik leggyakoribb rákfajta, ahol az időbeli észlelés esetén 90 százalék feletti a gyógyulási esély. Ezért is hangsúlyozom, a mesterséges intelligencia tényleg életeket ment, a megelőzésre összpontosító egészségügyi szemléletnek óriási lökést tudnak adni ezek a digitális egészségügyi technológiák. A pontosság egyébként igazán egy év múlva lesz fontos, amikor elméletileg már nem lesz szabályozói akadálya annak, hogy direktben adjunk a pácienseknek MI alapú, ingyenes vagy közel ingyenes szűrési lehetőséget. Ezzel az emberek heti szinten vizsgálhatnának egy bőrtünetet, hogy elváltozott-e vagy nem – például nyáron, amikor nagy az UV-terhelés.

Szóval, az algoritmus pontossága kimagasló, de amiben mi igazán különbözünk a többi piaci szereplőtől az az, hogy az előforduló bőrbetegségek 90 százalékát lefedjük. Három csoportba sorolhatóak a bőrbetegségek: autoimmun, fertőzések, és tumoros elváltozások. Akik a világon fejlesztettek hasonló MI rendszereket, általában egy területre, és főleg a tumorokra fókuszáltak, mert a tumort egyszerű felismerni dermatoszkópos képek alapján. Ezeket az eszközöket azonban ma nehéz társadalmi szinten használni korlátozottságuk miatt, és mert általában ritkán van dermatoszkópja otthon az embereknek. Legalábbis ma, 2022-ben. Biztos vagyok benne, hogy tíz év múlva pont ezeknek az alkalmazásoknak köszönhetően a dermatoszkóp és sok más biomarkermérő, telefonra köthető kütyü is olyan, minden háztartásban előforduló eszköz lesz, mint ma a vérnyomásmérő vagy a hőmérő. Ez néhány embert megijeszt, nyilván egyre több biológiai adat kerül majd így folyamatosan a digitális térbe rólunk, amit komolyan kell védeni, de látni kell a másik oldalt is. Az ezekből az adatokból, mesterséges intelligencia által korán felismert egészségügyi problémák gyors kezelése meg fogja hosszabbítani az életünket és javítani fogja annak minőségét, egyszerűen azért, mert a korán, már a kialakulásának pillanatában felismert betegségek a legjobban kezelhetők.

Az önvezető autókban a mesterséges intelligencia már jobban teljesít, mint az ember, de mint megtudtam, ott az a gond, hogy nem lehet csak úgy belenézni és kijavítani, ha hibázik valamiben. A Google és az Amazon az utóbbi években érdeklődni kezdtek az egészségügy iránt, és egy ilyen alkalmazás nagyon értékes lehet számukra. Nem tartanak tőle, hogy bekebelezi a céget egy ilyen óriásvállalat?

Nem félek ettől. Ennek pedig az egészségügy sajátos felépítéséből fakadó okai vannak. Helsinkiben voltunk tavaly egy technológiai konferencián és beszélgettünk egy vacsorán a Google üzletfejlesztési ágának a londoni főnökével is. Gyakorlatilag a Google-ben senki nem bízik az egészségügyi szektorban, mert óriási, túlszabályozott, és tudják, az adatok hozzájuk fognak kerülni előbb vagy utóbb. A Google és az Amazon sem igazán szeret szabályozott piacokra lépni. Az energetikába például az Amazon már régen beléphetett volna, de nem kockáztatja meg, hogy szabályozott piacra hozza az ügyfeleit és elveszítse őket. Ez nem azt jelenti, hogy a Google nem próbálkozik, de egyelőre sikertelenek a projektjei.

Ezért is izgalmas, hogy mi ilyen pici szereplőként a Semmelweisen megcsináltunk egy olyan dolgot, amilyet Európában senki nem csinált – széles körben közfinanszírozásban, tajszámmal elérhető MI alapú digitális bőrgyógyászatot. Még a radiológiában sincs ilyen, ami legfejlettebb része volt mindig is a képalkotó diagnosztikai felismerésnek. Az, hogy egy szakegészségügyet átfogó mesterséges intelligencia a napi szintű diagnosztikába beépült volna, példa nélküli. Az pedig, hogy még senki más nem lépte ezt meg, visszavezethető arra, amiért a Google se tud belépni – hihetetlen kényes, szabályozott terület.

Az önvezető autó és a magától diagnosztizáló MI egyébként ugyanaz a matematikai probléma. Minél előrehaladottabb egy MI, annál fontosabbá válnak a túlnyúlások, mert ami a haranggörbének a közepén van, azzal elvagyunk, a gond azzal lehet, amik a legszélén vannak, a kirívó esetek. Hiába vagy jobb, mint az ember, ha történik egy eset az egymillióból, amikor hibázik az MI, kit fognak beperelni, ki megy börtönbe, ki fog érte fizetni?

Merre tart a cég, ön szerint hol lesznek fél évtized múlva?

A cég hol legyen öt év múlva? A célunk az, hogy minél több helyen a klinikai rendszerben ott legyünk ezzel a bőrgyógyászati szolgáltatással és egy páciensirányító rendszerrel a kardiológiában is, ami elsősorban három vagy négy különböző adatflowból, tehát EKG-ből, CT-ből, szívultrahangból, esetleg tüdőultrahangból feltanított algoritmusok segítségével mondaná meg betegségek kialakulásának a kockázatát.

Ezzel az átfogó digitáliskórház-rendszerrel mindenki jól jár, mert az általános egészségügyi költségek csökkennek, leginkább a megelőzésen keresztül. Ha például elmegy a hárommillió biztosítottból körülbelül tíz százalék bőrgyógyászhoz, számoljuk száz euróval az egyszerűség kedvéért, az harmincmillió euróba kerül. Ha mi egy átfogó digitális klinikán, az MI segítségével a feléről előtte megmondjuk öt euróért, hogy valójában nem is kell elmennie személyes orvosi vizsgálatra, mert egyszerűen kezelhető problémája van, akkor megspóroltuk az eddigi kiadások negyven százalékát. Erre szoktam azt mondani, hogy az egészségügyben megspórolható pénz kilencven százaléka a megelőzésben van – ami egyébként egy feneketlen lyukként működik a világ nagy részén, hiszen bármennyi pénzt el tud nyelni. Ezért nem értem, az USA-ban például miért a gyógyszerfejlesztésre és a terápiára helyezik a pénzügyi hangsúlyt, nem a diagnosztikára. Miért nem azt értékeljük, amikor már nem is kell terápia, mert időben diagnosztizáltak és nem is lettem beteg?

Nekem az volt a vesszőparipám mindig, hogy a termékeinket fogyasztói oldalról kell megcsinálni – legyen szuper kényelmes a páciensnek. De valójában, ami az igazi feladat, hogy az orvosnak minél komfortosabb és gyorsabban használható legyen a rendszer: ne kelljen félrenézni egy másik monitorra, egyet se kelljen fölöslegesen kattintania, satöbbi. Mint cég, a mi klienseink nem a betegek, hanem az orvosok, de amiatt is érdemes az orvosra koncentrálni, mert az orvos az igazi szűkös erőforrás, akinek a legértékesebb az ideje, és amiből a legtöbbet akarjuk kihozni.

Hogy a cég mekkora lesz – szerintem egy 75 fős csapat ideális lenne. Általában ma megéri megvenni pár fős fejlesztő cégeket is a tehetséges munkaerő miatt, mert olyan munkaerőhiány, mint ami most van, soha nem volt a tech szektorban, és folyamatosan rosszabbodni fog a helyzet.

Mi a jövő? Megmondja majd a rendszer a köhögésemből a felső légúti betegséget?

Olyan dolgokban hiszek, mint a cukorbetegség-szűrés retinográfia alapján vagy sebészeti monitoringozás. Például itthon és világszerte is probléma, hogy nincs elég nővér és a sebeket kötözni, ápolni kell. Már erre is kaptunk megkeresést, hogy csináljunk olyan sebkötöző platformot, ami ezt tudná hatékonyabbá tenni. Az MI itt megmondaná fénykép alapján, hogy melyik nap kell átkötni egy sebet, majd kiosztja hatékonyan az aktuálisan elérhető nővérnek – nem kell fölöslegesen ellenőriztetni és az időbeosztást is hatékonyabban lehetne megszervezi. Nem mindig kell nagy sci-fi dolgokra gondolni, mert az egészségügyben, mint mondom újra és újra, a megspórolt munkaóra az igazi érték.

Szerintem a jövő kapcsán van egy gyakori félreértés: sokan a telegyógyászatban látják a fejlődést, valójában viszont pont az lenne a haladás, ha sikerülne megölnünk a telegyógyítást. A telegyógyászat ma azt jelenti, hogy videón keresztül vagy képpel, távolról konzultálsz az orvossal. Ez a megoldás kizárólag egy kényelmi szolgáltatás a páciensnek, leszámítva a legdurvább covidos időket, amikor valóban van értelme, mert a kórházban kiemelt fertőzésveszély van. Számukra az ellátás logisztikai költségeit megszünteti – nem kell felülnöm a buszra, a villamosra, a kocsiba, a vonatra és elmennem orvoshoz. Az orvosnak viszont ugyanannyi idejét fogod elvenni a videóhívásban, amíg elmondod, mik a problémáid. Ez durván is hangozhat, de meg kell értenünk, páciens és betegség rengeteg van, az orvosokból viszont egyre kevesebb. Tehát ha nagy, az egészségügyet az összeomlástól megmentő technológiai innovációkról beszélünk, csak akkor vagyunk jó úton, ha az orvosnak időt spórolunk.

A mesterséges intelligenciának a lényege az, hogy aszinkron, tehát nem kell egy időben „dolgoznia” a betegnek és az orvosnak. Miután az MI elődiagnosztizál, és már valakinek komoly terápiás javaslatokra van szüksége, persze ő már bemegy az orvoshoz. De ma ugyanakkora eséllyel esel be a bőrgyógyászati szűrésre egy jóindulatú anyajeggyel, mint egy rákkal, ezzel pedig tulajdonképpen, mivel már az MI is elő tudna szűrni, fölöslegesen veszed el az orvosok idejét, amit így nem tudnak a tényleg súlyos betegek gyógyítására használni.

Tehát a jövő az, hogy átfogó, mesterséges intelligencia alapú algoritmusok, az emberek által beküldött képek, biomarkerek segítségével átveszik az elsődleges egészségügyi szolgáltatások helyét. Nem is mehetsz be a bőrklinikára, amíg egy képet be nem küldesz, és az elő nem diagnosztizál. Így mindenki azonnal jut digitális egészségügyhöz, és minél jobban terjednek a kütyük, annál hamarabb lehet áttérni a betegséget gyógyító egészségügyről a preventív, tehát a betegség kialakulását megelőzni próbáló egészségügyre. Ez azt is jelenti, hogy az egészségügy interaktívabb lesz a jövőben, és sokkal jobban támaszkodni fog a páciensek, tehát mindannyiunk kezdeményezőképességére. Neked kell okos eszközökkel figyelni magad, jobban a kezedbe kell venned a saját egészséged. Erre nehéz lesz átszokni, de közben a kiszolgáltatottságot is csökkenteni fogja.

Milyen volt a mesterséges intelligencia betanítása, ami egy híresen költséges dolog?

Gyötrelmes volt, tényleg nagyon nehéz és költséges folyamat. A kezdeti fejlesztési fázis, míg megtaláltuk, hogyan kell paraméterezni a képeket, kétéves folyamat volt. Egy 10 fős fejlesztő csapat, spanyolok, amerikaiak, magyarok csak ezzel foglalkoztak. Van hatszáz kategória, képzelj el egy Excel-táblázatot ezzel a rengeteg adattal. Aztán van egy limfóma, rettentően ritka, honnan szerezzünk rá képet? Akkor keresünk egy bőrgyógyászt, és megmondjuk neki, hogy a következő évben mindenkiről, aki jön, csináljon egy képet, akkor azt felcímkézzük és betápláljuk, de akkor is jóvá kell hagyatni három orvossal. Többször is olyan utcákba futsz bele, hogy nem működik, még mindig nem működik, és amikor a tesztadatokon már sikeresnek tűnsz, akkor kipróbálod a valós adatokon, és hirtelen nem lesz jó. Ráadásul egy hihetetlen dinamikusan fejlődő technológiáról van szó. A convolutional neural network, CNN networkök képezik az alapját a legtöbb ilyen mesterséges intelligenciának, pontosabban eddig ezek képezték, mert most, azon dolgozunk, hogy vizuális transzformátor technológiával egészítsük ki a CNN modelleket es egy még hatékonyabb hibrid rendszert tudjunk üzemeltetni. Ez például segíteni fogja azt, hogy különböző bőrtónusokat még jobban diagnosztizáljunk.

Milyen sebességgel terjeszkednek?

Az év végéig hét országban ténylegesen is jelen leszünk. Azt látom, hogy ezzel egy 190 milliós piacot fogunk tudni lefedni. A terv most Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Románia meg Magyarország, ezzel lefedve a közép-európai régiót, illetve Spanyolország, Olaszország. Az európai országok 2022 utolsó negyedévéig, ezután Brazília és Mexikó a jövő év első két negyedévében, és az USA a harmadik és negyedik negyedévben van tervben.

De a mesterséges intelligencia még mindig sci-fi, bár a generális mesterséges intelligencia nincs olyan közel, az emberek még egyelőre szokják a gondolatot, hogy a mesterséges intelligencia okosabb ebben-abban.

Megkérdeztem egy spanyol csúcsorvost, hogy hány orvoshoz menne el a saját szakterületén? Azt mondta, öthöz. Húha, mondom és akkor nem érdemli meg mindenki, hogy legyen egy MI? Amikor az én léziómra, ami csak egy sima anyajegy itt a vállamon, három orvos háromfélét mondott. Hadd kapjak már közel ingyen az MI-tól egy sok millió orvosi döntést szintetizáló megerősítést, ha ilyen nehéz jó diagnózist kapni. A legtöbb ember nem tud három orvoshoz elmenni egy héten belül, hogy megkapja ezt. Még a viszonylag jól ellátott magyar bőrgyógyászati szektorban sem, gondoljunk bele, milyen a helyzet például Afrikában, ahol nyolcmillió emberre jut egy bőrgyógyász. Egy olcsó MI a világon mindenkinek, akinek van internete és okostelefonja, meg tudja adni az alapvető ellátást, éljen a szavannán vagy a Himalájában.

Az orvosnak pedig azt mondom, a bőrgyógyászati diplomádat kiegészíti az MI, és van a szoftverben egyéb feature, ami segít neked tájékozódni, kommunikálni a többiekkel vagy egy másik véleményt kérni. Ez nyilván azt is jelenti, hogy tudod használni kutatásfejlesztésben, betegellátásban, oktatásban, és egy rezidens is mondjuk be tud kapcsolódni egy ilyen diagnosztikába, úgy, hogy neki nincsen jogosultsága jóváírni a diagnózist, hanem a szakorvosnak javaslatot tud tenni. A vélemények, a hihető források triangulálása, ez az, amihez csak nagyon privilegizált, pici rétege fér ma hozzá, és az MI ebben egy óriási kiegyenlítő tud lenni.

Mennyire fogja felborítani a mesterséges intelligencia azt az élményt, ahogy mi magyarok ismertük eddig az egészségügyet?

A változást minőségileg és számszakilag is lehet mérni. Azt gondolom, hogy gyökeresen megváltozik a betegek hozzáférése az alapellátáshoz, mert szinte mindenki le tudja magát fényképezni, egy okostelefonhoz azért ma már hozzá tud jutni a társadalom nagy része.

Mondok egy példát. A klinikai oldalról azt hallottam, hogy a kilencven év körüli fekvőbetegek, akiket már nehéz otthonról elmozdítani, na nekik jó lesz ez a szolgáltatás. Körülöttük mindig van valaki, aki tud képet csinálni. De általánosságban az idős korosztálynak, akinek már szintén nehéz elmenni orvoshoz, mondjuk hetven fölött már túl idegen lesz. Ehhez képest ez egyáltalán nem bizonyult igaznak. Nagyon sok kép jön be ebből a korosztályból, sokszor ők a leghálásabbak, és ebbe nekünk is van valami hihetetlen megtisztelő, felemelő. Egy 1941-ben született pácienssel egy elírási hiba miatt kezdtünk el levelezni, a végén írtunk egy gratuláló e-mailt, hogy nagyon megtisztel minket, teljesen meghatódtunk. Az időseket ma súlyos sztereotípiával sújtják a társadalmakban, izgágának, kellemetlennek, szellemileg sérültnek tartják őket, ami a kutatások szerint egyébként diszkriminációhoz is vezet az egészségügyben. Nekem az ellenkező a tapasztalatom, az idősek végtelenül nyitottak, érdekli őket az új rendszer.

Az egészségügy alapélményét megváltoztatja a rendszer, mert a kanapéd lesz az egészségügy első lépcsője, nem a háziorvosi rendelő. Ami szintén váltás, hogy az embernek jobban a kezébe kerül az egészségügyi ellátása – ami egyébként jó, hiszen az orvos nem tud annyit foglalkozni valakinek az egészségével, mint ő saját maga. Saját magam tudom azt, hogy milyen életformát folytatok. Kontrollt kapok, bármikor el tudom küldeni a képemet, információt kapok az alkalmazástól a betegségekről. És akkor az emberben megfordul valami, nem a nagy fehér istenségtől várja a kinyilatkoztatást, a paternalizmusból elindulunk a partnerség felé.

A rendszer az orvosi élményt is átalakítja, mert megszünteti a favágást. Favágásnak hívják, amikor a szakorvosok foglalkoznak olyannal, amivel nem kellene. Nyolcvan százalékban olyan problémák jönnek be képekből, mint kontakt dermatitisz, lábgomba, vagy pikkelysömör – ezeket meg tudja csinálni az MI és egy rezidens. Ez lehetővé teszi, hogy a szakorvos azzal a húsz százalékkal foglalkozzon, ahol tényleg megmutatkozik az, hogy én tizenkét évig tanultam, mire szakorvos lettem. Az MI tényleg mindenkinek jó.

(Borítókép: Kovács Máté. Fotó: Papajcsik Péter / Index)