830 millió éves mikroorganizmusokra bukkantak ausztrál kősóban a West Virginia Egyetem kutatói. Az Ausztrália közepéről származó ásványokat a szakemberek UV-fénnyel átvilágítva vizsgálták, így találták meg a benn megőrződött gázbuborékokat, vízcseppeket és egysejtűnek, illetve algáknak tűnő életformákat.

A felfedezés bizonyítja, hogy a sós környezetben fogságban élő lények nagyon jó állapotban megőrződhetnek. A nagyon jó állapot úgy értendő, hogy a tudósok szerint akár még mindig élhetnek vagy feléleszthetők.

Tudjuk, hogy a modern halofil organizmusok, baktériumok, archeák, algák és gombák rendelkeznek védekező mechanizmusokkal, amikkel túlélhetik a nehéz körülményeket

– mutatott rá Sara Schreder-Gomes, a Geology szaklapban megjelent kutatás szerzője.

Az említett halofil organizmusok olyan sókedvelő mikrobák, amik képesek felfüggeszteni az életműködésüket, amikor a környezet túlzottan sóssá válik. A mikroorganizmusok túlélése ennek ellenére nem triviális kérdés, mivel a háttérsugárzásnak ilyen időtávon mindenképp végeznie kellett volna velük.

A tudósok ezért azt feltételezik, hogy az ásványban zárvényként megmaradt folyadékcseppekben, mikroszkopikus élőhelyeken folytatták életüket az ősi mikrobák.

A felfedezés az idegen élet utáni kutatás számára is jelentőséggel bír, mivel a kiszáradó sós vizekben keletkező üledékes kőzetek nemcsak a Földön léteznek, hanem például a Marson is. Ha a jelenleg a NASA Perseverance Mars-járója által gyűjtött kőzetmintákat egyszer majd visszahozzák a bolygónkra, az egykori élet jelenlétét a most használthoz hasonló optikai módszerrel igazolhatják.

(SciTechDaily, Vice)