A dán vakcinagyártó Bavarian Nordic több olyan himlő elleni vakcinát készít, amelyet általában biológiai hadviselés esetére készleteznek, mivel a fekete himlő már kihalt, természetes esetek nem fordulnak elő. A himlőoltás azonban a mostanában terjedő majomhimlő ellen is hatásos.
Kifejezetten a majomhimlő ellen nincs vakcina. A himlő elleni vakcinák, mint például a Bavarian Nordic által gyártott, az Egyesült Államokban Jynneos néven ismert oltóanyag, vizsgálatok szerint azonban legalább 85 százalékban alkalmasak a majomhimlő megelőzésére, amely a himlővel közeli rokonságban áll, de sokkal kevésbé súlyos − írta meg a The Wall Street Journal.
Paul Chaplin, a Bavarian Nordic vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat több tucatnyi országból kapott hívásokat, amelyekben a vakcina adagjairól érdeklődtek. Elmondta, hogy a készletek jelenleg korlátozottak, de a vállalat az elkövetkező hetekben és hónapokban további adagokat fog gyártani.
Biztosak vagyunk abban, hogy viszonylag rövid időn belül képesek leszünk kielégíteni a keresletet
– mondta.
A Jynneost, amely Európában Imvanex, Kanadában pedig Imvamune néven ismert, a régebbi himlő elleni oltóanyagok biztonságosabb alternatívájaként fejlesztették ki. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2019-ben hagyta jóvá a Jynneost a himlő és a majomhimlő ellen.
A himlőoltás egy rokon vírus élő változatát, az úgynevezett vacciniát használja. A régebbi himlő elleni vakcinák a vaccinia egy olyan formáját használták, amely képes volt szaporodni, ami magából a vakcinából eredő fertőzés kockázatát eredményezte. Ezek a vakcinák különösen kockázatosak a legyengült immunrendszerű emberek, például az idősek vagy a HIV-fertőzöttek számára. A Bavarian Nordic oltása a vaccinia vírus nem szaporodó változatát használja, amely nem jár ezzel a kockázattal.
Csehországban kedden regisztrálták az első majomhimlővel fertőzött beteget, aki egy május eleji antwerpeni fesztiválról utazott vissza Prágába, és csak hazatérése után jelentkeztek rajta a betegség tünetei − adta hírül az MTI.
A Belgiumból hazatérő nőt a cseh főváros központi katonai kórházban kezelik.
A cseh nemzeti közegészségügyi intézet (SZU) közleménye szerint három csehországi személyt teszteltek majomhimlő-fertőzéssel, és egyikük tesztje valóban pozitív lett, bár a vizsgálat végleges eredményére jövő hétig még várni kell. A két másik személy negatív teszteredményét is tovább vizsgálják.
A betegség megjelenése azért keltett világszerte aggodalmat, mert a majomhimlő-fertőzés, amely elsősorban szoros testi kontaktussal vagy nemi úton terjed, eddig jobbára csak Nyugat- és Közép-Afrikában fordult elő, és csak nagyon ritkán terjedt át más térségekre.
Ennek ellenére az elmúlt napokban több európai államban is bejelentették, hogy majomhimlővel fertőzött beteget vagy a fertőzésre utaló jeleket találtak az ország területén.
A brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) kedden arról tájékoztatott, hogy további 14 új esetet regisztráltak Angliában, amellyel május 7. óta összesen 70-re emelkedett az azonosított esetek száma.
Skócia hétfőn számolt be az első megerősített majomhimlő-fertőzésről, ugyanakkor Wales-ben és Észak-Írországban egyelőre még nem találtak fertőzöttet.
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter egy keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: legalább 21 napos karantént javasol a majomhimlővel fertőzött betegeknek, megítélése szerint ez az óvintézkedés jelenleg elégséges egy országos fertőzés megakadályozásához.
A francia állami egészségügyi hatóság (HAS) kedden célzott oltási kampány elindítását javasolta a majomhimlő-fertőzéssel szemben. A HAS ajánlása szerint a fertőzött beteg magas kockázatú, közvetlen kontaktjait feketehimlő elleni vakcinával kell beoltani.
A majomhimlő betegség elnevezése arra utal, hogy a vírusos fertőzést elsőként afrikai majmokban mutatták ki.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig mintegy 250 esetet regisztrált 16 országban, ugyanakkor a WHO vezetése úgy véli: a betegség széles körű terjedésének kockázata továbbra is alacsony.
A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartozik. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal magas fokú védelmet nyújtanak ellene.
(Borítókép: Chris Livingston/Getty Images)