A virtuális valóság jó eszköz lehet az autista emberek életminőségének javítására.
Az ötlet nem új keletű, a kilencvenes években is végeztek vizsgálatokat a virtuális valóságon alapuló terápia és az autizmus spektrumzavar kapcsolatáról. Akkor már biztosra vették, hogy segíthet az autistáknak szociális készségeik fejlesztésében. Ezek az előtanulmányok sikeresnek bizonyultak, de a technika akkor még drága volt, és nem tökéletes (a betegek szenvedtek a nagy és kényelmetlen fejhallgatótól) – olvashatjuk egy oktatástechnológiai honlapon.
Ma már olcsóbb és korszerűbb a technikai háttér, és az új kutatások szerint a VR segíthet az autista gyerekeknek vagy akár a fóbiák leküzdésében, az autista felnőttek interjúkészségének fejlesztésében és a munkavállalásban is.
A Dallasi Egyetem és a Yale Egyetem közös tanulmánya azt vizsgálta, hogy a VR hogy hat a betegek agyára, és olyan VR-forgatókönyveket dolgoztak ki, amelyek segítenek az autisták szociális készségeit fejleszteni.
A Yale 2018-as tanulmánya megerősítette, hogy a virtuális valóság valóban mérhető változásokat idéz elő az autisták agyában, hatására több figyelmet fordítanak a szociális ingerekre, társadalmi interakciókra, és képesek visszaszorítani a külső, zavaró tényezőket.
Az autista spektrumzavarban szenvedő gyerekeket a VR segítheti a nyilvános beszédre való felkészítésben: az avatarokból álló közönség elhalványul, ha a beszélő nem tartja a szemkontaktust, de a játék arra is ösztönzi a gyerekeket, hogy mérjék fel körben a virtuális helyiséget, ne csak mereven előre nézzenek. Az avatarok képernyőn tartása jó hatással volt a gyerekek koncentrációs készségeire.
Ha a félelmek, fóbiák legyőzése a cél, egy olyan program áll a résztvevők rendelkezésére, amelyben egy kék szobából induló 360 fokos videóvetítésen vesznek részt. Ebben szerepel a félelmet kiváltó tárgy vagy lény, mondjuk egy kutya.
Egy terapeuta kíséri a játékost, aki a kognitív viselkedésterápia eszközeivel segít, hogy csökkentse a fóbia kiváltotta szorongást. A résztvevő lépésről lépésre tapasztalja meg a félelmet kiváltó élményt: először egy kiskutya, majd nagyobb és még nagyobb tűnik föl, de csak akkor lépnek a következő szintre, ha biztonságban érzik magukat. Így a gyakorlás során erősödik az önbizalmuk.
A Blue Roomnak nevezett programot azért tartják hatékonynak a kutatók, mert ellenőrzött, irányított körülmények hozzák létre a stresszes helyzetet, miközben segítik a résztvevőket félelmeik leküzdésében.
A virtuális valóság használata ígéretes, de fontos, hogy a VR-technológiát ne olyan eszköznek tekintsük, amellyel az autista spektrumzavarban szenvedőket gyógyítani lehet. A kutatóknak, terapeutáknak, orvosoknak, tanároknak és szülőknek úgy kell rá tekinteniük, mint egyfajta segítségre, amely a személyes célok és egy teljesebb élet támogatója lehet. Mivel az autista spektrumzavarban szenvedő felnőttek 60–90 százaléka munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott, a VR-Social Cognition Training program széles körű alkalmazása az interjú- és szociális készségek fejlesztésén keresztül hatékony megoldást kínálhat az autista felnőttek munkaügyi gondjaira.
A gyerekeket megcélzó Floreo egy hét éven felülieknek szóló VR-program, amely figyelmi és szociális készségfejlesztő modulokat tartalmaz (mint például az utánzás, a gesztusok, az éberség, az iskolai szociális készségek fejlesztése). Jól használhatják őket a gyógypedagógusok és a fejlesztő tanárok – akár az osztálytermekben is.
A virtuális valóság még egy fontos előnye, hogy a nem beteg emberek is átélhetik az autista spektrumzavarban szenvedők tapasztalatait. A legtöbb kutatás arra irányul, hogy segítsenek az autistáknak javítani a társadalmi tudatosságukat vagy megbirkózni az érzékszervi problémákkal, de a brit National Autistic Society olyan videókat talált ki, amelyek az érzékszervi túlterhelést szimulálják – amit az autisták nap mint nap átélnek. Ezek a nem beteg embereket célozzák meg, hogy fejlesszék empátiájukat és segítsenek jobban megérteni az autisták szorongásait, pánikrohamait.
(Borítókép: Gili Yaari / NurPhoto / Getty Images)