Életet is menthet a megújult, automatizált és gyors diagnosztika, amely a Delta Services Kft., a Sightspot Network Kft. és a Debreceni Egyetem méhnyakrákszűrést forradalmasító új fejlesztése. A konzorcium egy olyan, mélytanulási technológiára épülő képdiagnosztikai rendszert alkotott, amely digitalizálja és feldolgozza a hagyományos kenetmintákat és azonosítja a rákos sejteket. A várakozások szerint a technológia elterjedése a hazai ellátás javításához is hozzájárul majd – derült ki a szerkesztőségünknek küldött közleményből.
Magyarországon évente 250-400-an halnak meg méhnyakrákban, amely a kilencedik helyen áll a magyar nők halálozásának okai között. Európai viszonylatban a halálozási aránnyal Magyarország a hátsó harmadban helyezkedik el. A méhnyakrák egyáltalán nem ritka betegség, és ha időben felfedezik és kezelik, végzetes kimenetelének esélye hetven százalékkal csökkenthető.
A túlélési arány növekedéséhez a védőoltáson túl nagymértékben hozzájárulhat a szűrési stratégia módosítása és a negatív esetek újraszűrése.
ÉVENTE hét-nyolcszázEZER A NEMZETI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPKEZELŐ ÁLTAL FINANSZÍROZOTT VIZSGÁLATOT VÉGEZNEK EL A CITOPATOLÓGIAI LABORATÓRIUMOKBAN.
A jelenlegi elvárások szerint a szűrővizsgálatok eredményeinek két–négy hét alatt kell megérkezniük. A minták kettős értékelése jelentős humánerőforrást igényel, ez költségessé és időigényessé teszi az eljárást. Egy magyar fejlesztés azonban ezt az eljárást hivatott megkönnyíteni és felgyorsítani.
A Delta Services Kft., a Sightspot Network Kft. és a Debreceni Egyetem egy olyan, mélytanulási technológiára épülő automatikus képdiagnosztikai rendszert fejlesztett ki, amely alkalmas a méhnyakrák jeleinek felismerésére a hagyományos előkészítésű keneteken.
A rendszer lefedi a citológiai kenetek vizsgálatának teljes folyamatát a kenetek digitalizálásától a digitalizált képek feldolgozásán keresztül egészen a digitalizált kenetminta elemzéséig.
A módszer tehát emberi munka igénybevétele nélkül képes detektálni a digitalizált keneteken az elváltozásokat mutató sejteket, ezzel tehermentesítve a szakellátásban részt vevőket.
A magyar fejlesztés a várakozások szerint jelentősen csökkenti a klinikai szakértők terhelését, gyorsítja a diagnózis felállítását és lerövidíti a kezelésig eltelt időt. Mindez összességében az ellátás javulásához is vezet majd.