Ripley hadnagy értetlenül áll a történtek előtt.
Lassan elbúcsúzhatunk a különleges vitrinből némi füst kíséretében üdén kilépő vagy hányva kizuhanó űrutazó víziójától: az irodalom által elképzelt hibernáció tényleges haszna a tudományos elemzés szerint nagyon korlátozott az embernél.
A probléma gyökere, hogy az űr hatalmas és unalmas, senki sem akar űrutazás közben megöregedni, és ez nem is nagyon történhet meg a magas sugárzás miatt. A pszichológiai okok mellett tehát a sugárzás, az oxigén-, a víz- és az élelemfogyasztás miatt is érdemes a hosszabb utakat alvó – vagy akár valamilyen módon felfüggesztett – életfunkciókkal átvészelni.
A több száz éves vagy évezredes hibernációról már korábban is tudtuk, hogy nem reális, mivel nemhogy a külső sugárzás, hanem pusztán a szervezetben található atomok bomlásának háttérsugárzása miatt gyurmafiguraként érkezne meg az űrhajós. A rövidebb távú hibernációt viszont potenciális előnyei miatt aktívan kutatja az Európai Űrügynökség is.
Három chilei tudós, Roberto F. Nespolo, Carlos Mejias és Francisco Bozinovic egy friss tanulmányban matematikailag elemezte a problémát. Következtetésük, hogy mivel az ember tömegét tekintve egy viszonylag nagyobb állat súlyának felel meg, egy téli álomhoz hasonló hibernáció energiamegtakarítása elenyésző.
Téli álom esetén általában medvékre gondolunk, pedig a medvék téli álma nem igazi hibernáció, mert testük nem hűl le, mint a mókusféléké vagy a denevéreké. Ezeknél az állatoknál lelassul az anyagcsere, lemegy a testhőmérséklet, lelassul a légzés és a szívritmus is. Így vészelik át a táplálékban szegény, hidegben gazdag téli időszakot.
Ez az állapot bizonyos esetekben 98 százalékkal csökkenti a szervezet energiaigényét, de még így is akár negyedével csökkenhet a testsúly az álom alatt.
Az ember egy ilyen téli álomban napi pár száz kilojoule-nak megfelelő zsírt égetne el. Ez napi hat gramm súly leadásának felelne meg, egy év alatt két kilogrammos fogyást eredményezne. Kisebb utazásra ez elég lehet, azonban egy több évtizedes komolyabb expedícióra már jóval száz kiló feletti súllyal kellene befeküdni, vagy néhány évente fel kellene kelni pár kancsó szalonnás milkshake-re.
A chilei szakemberek számításai megmutatták, hol a hiba. A hibernáció kiegyensúlyozott: egy 25 grammos denevér testsúlyarányosan annyival kevesebb energiát fogyaszt téli álomban, mint egy 820 grammos ürge. Az aktív időszaknál azonban borulnak a dolgok: a kisebb állatok anyagcseréje gyorsabb, mint a nagyobbaké, a kicsik tehát nyernek a hibernáción, de a nagyok már alig vagy egyáltalán nem. Az ember a maga tömegével nagyon a fordulópont közelében van, vagyis a hibernáción is csak annyit takarít meg, mintha egyszerűen sokat aludna. De ugyanez áll a medvék sajátos téli álma hátterében is.
Az űrhajósok felhizlalása, a külön hibernációs szekrény és létfenntartó apparátus így végső soron nem takarítana meg annyi energiát és tömeget, ami megérné az egészségügyi kockázatot.