Menni vagy nem menni.
Az ukrajnai orosz invázió februári kezdete óta 50-70 ezer IT-szakember hagyhatta el Oroszországot. Az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség szerint a következő hónapokban még legalább 100 ezer ember távozása várható, ezzel az orosz IT-szakemberek 10 százaléka reked külföldön. Kérdés, a maradó 90 százalék miért döntött így, és mihez kezdenek a felforrósodott helyzetben? – firtatja a Slate.
Mihail Misusztyin miniszterelnök arra kérte az informatikai dolgozókat, hogy ne hagyják el az országot, és felajánlotta, hogy határozatlan időre mentesülnek a katonai kötelezettségek alól, sőt kedvezményes jelzáloghiteleket kaphatnak. Május végén bejelentette, hogy a február 24-e után távozó informatikusok 85 százaléka visszatért az országba. Ez sem utolsó, de a Biden-kormányzat is akcióba lépett, és hogy magához vonzza a magasan kvalifikált orosz szakembereket, bizonyos vízumkorlátozások eltörlését helyezte kilátásba.
Vannak, akik a pénz miatt nem mentek el, mások hazaszeretetből maradtak, de szép számmal vannak háborúpártiak is. A családos szakemberek nagy része nehezen indul el, különösen, ha olyan híreket hall, hogy az oroszokat nem látják szívesen Európában. Sokan egyébként azért sem hagyták el hazájukat, mert arra számítanak, a nyugati cégek kivonulása után fellendül a hazai IT-ipar.
Vlagyimir 37 éves és egy moszkvai IT-cég fejlesztője, szerinte az orosz informatikai közösség meglehetősen átpolitizált, de az országot elhagyó barátai és kollégái 90 százaléka nem Putyin miatt ment el.
Ő úgy tapasztalta, az orosz informatikusok nagy része számító és pragmatikus, és főleg pénzügyi megfontolásból disszidált.
Vlagyimir ellenzi a háborút, sőt régebben Navalnij-párti volt, de most azt mondja, már nem vonulhatnak ki Ukrajnából, mert az nagyon megtépázná az „országimázst”.
Makszim 33 éves moszkvai szoftvermérnök, aki a háború és a szankciók bevezetése után kezdte keresni a távozási lehetőségeket. Jó állásajánlatot kapott Luxemburgból, de miután kiszámolta, mennyi lenne az új lakás bérleti díja, a költözés, az élelmiszerek, a moszkvai lakáshitel, úgy döntött, marad. Még nem érezte a szankciók hatását, nem veszítette el az állását, fizetése is ugyanannyi, mint a háború előtt. Ugyan érdekli a politikai helyzet (ellenzi a háborút, de nem áll egyik oldalra sem), gyermekei jóléte azonban jobban aggasztja, és úgy véli, jobb életük lesz otthon, mint külföldön.
...azok nagy segítségre lelhetnek Amerikában Vlagyimir Jakunyinnál. 2014-ig a Google oroszországi irodájában dolgozott, de a Krím félsziget orosz elcsatolása után családjával a cég kaliforniai központjába költöztek. Azóta megkapta az amerikai állampolgárságot, aminek most különösen örül, mert, mint mondja,
szégyelli azt mondani, hogy orosz, mert Oroszország követte el az elmúlt 70 év legszörnyűbb bűnét.
Jakunyin pesszimista az orosz IT-ipar sorsát illetően. Úgy véli, hogy az országban szinte minden ágazat, így a csúcstechnológia is idővel csempészáruvá válik. A bevezetett szankciók miatt az importtechnológiai szállítás korlátozott, ami már érezteti hatását. Jakunyin jóslata szerint az ország Kuba sorsára jut: 20 év múlva nem lesznek modern járművek vagy számítógépek, a szoftvermérnökökből a kormánynak dolgozó hackerek válnak.
Jakunyin szilícium-völgyi kollégái között vannak fehéroroszok, ukránok és orosz programozók is, a háború előtt egy közösséget alkottak, de nemrég az egyik ukrán munkatársa nem engedte, hogy Jakunyin az asztalához üljön.
(Borítókép: Beliczay László / MTI)