A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét az Atlanti-óceán keleti vidéke fölött húzódó vándorútvonalaik mentén – derült ki a német, dán és holland részvételű Watt-tengeri Együttműködés kutatásából.
Északnyugat-Európában a legnagyobb gondot a tengerszint emelkedése jelenti. A dán, német és holland partok melletti Watt-tenger jelentős forgalmi csomópont a vándormadarak útvonalán. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Watt-tengeren vándormadarak milliói állnak meg táplálkozni az Afrika és az Északi-sarkvidék közötti útjuk során.
A kutatók szerint a klímaváltozás hatással van a legtöbb tengerparti térségre. A Watt-tengeren a vízszint emelkedése mellett egyre inkább a szélsőséges időjárási jelenségek, például a heves esőzések és viharok is megzavarják a madarakat a pihenésben és a költésben.
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már Nyugat-Afrikában, a költöző madarak legjellemzőbb telelőhelyén is észlelhetők talajerózió formájában, bár ott ehhez más tényezők – köztük a túlhalászás, a hajóforgalom és a fakitermelés – még nagyobb mértékben hozzájárulnak.
A Watt-tengeri Együttműködés kutatói 2014 óta háromévente megszámlálták a költöző madarakat az Atlanti-óceán keleti vidékén vezető vándorútvonalakon. A rendszeres időközönként elvégzett számlálások a kutatást vezető Kristine Meise szerint azért fontosak, hogy az állományban bekövetkező esetleges változásokról időben értesüljenek. Nehézséget okoz, hogy egy költöző madár rendszerint nem egy helyen tartózkodik, sőt időnként az útvonalát is megváltoztatja. Ezért fordulhat elő az, hogy a madarak száma a Watt-tengeren csökkenhet, míg globálisan nézve a létszám stabil vagy akár emelkedhet is.
A legutóbbi – 2020-as – számlálás eredményei szerint a 83 megfigyelt vándormadár-populáció nagyjából felénél az állomány emelkedett, 16 százaléknál nem változott, 30 százalék esetében pedig csökkent az utóbbi évtizedek számaihoz viszonyítva.
Ennek hátterében a kutatók szerint a változó éghajlati viszonyok állhatnak. A költöző madarak évezredek óta meghatározott időpontokhoz alkalmazkodnak. A klímaváltozás miatt viszont a tavasz, és vele együtt a hóolvadás és a rovarok kikelése az Északi-sarkvidéken már korábban kezdődik. Emiatt kedvezőtlenebbé váltak a körülmények a fiókák kiköltésére és felnevelésére.
A költöző madarakat érintő fenyegetések ellensúlyozására a kutatók szerint fontos lenne fokozottan védeni az állatok kedvelt tartózkodási helyeit – számolt be az MTI.