A marketingesek többsége szeretne hirdetési helyet eladni az ön álmaiban is.
Ezer évvel Krisztus előtt az ősi egyiptomiak mágikus ábrákat rajzoltak a kezükre, hogy álmukban tanácsot kérhessenek különböző istenségektől. A történelem során mindig megpróbálták befolyásolni az emberek az álmaikat, de a létezésnek ez a területe nagyrészt máig felderítetlen.
Ma tudjuk, hogy az álmok a napi események feldolgozásában és az emlékezetben játszanak fontos szerepet, gyakorlatilag az álmok tesznek azzá, akik vagyunk.
Robert Stickgold, a Harvard pszichiátriaprofesszora 2000-ben az álmok tartalmának befolyásolását kutatta. Kísérletei során a hét órán át tetrisező emberek álmukban is potyogó elemek helyrerakosgatásával foglalkoztak. Ilyesmiket álmodtak az amnéziások is, akik egyébként nem emlékeztek rá, hogy tetriseztek korábban.
A tudósok által kidolgozott eljárást célzott álominkubációnak nevezik, és leegyszerűsítve két lépésből áll. Először az alany éberen találkozik egy benyomással, mondjuk egy képsorral, amelyhez társul egy jellegzetes hang vagy zene, esetleg illat. Utána, amikor alszik, az álom kezdetén lejátsszák neki a hangot vagy érzi az illatot, ami ahhoz vezet, hogy álmában megjelenik a látott képsor.
Az Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa, Adam Haar az eljáráshoz külön eszközt is fejlesztett, amely csuklón viselve felismeri a megfelelő alvási fázist, és el tudja indítani az asszociációt kiváltó hangot. Ezt sok hasznos dologra fel tudták használni, tanulás segítésére, kreatív célokra, poszttraumatikus pánikbetegség megelőzésére. Addikciók ellen is bevetették a módszert: azok a dohányosok, akiket álmuk idején cigiszaggal és záptojásbűzzel árasztottak el, a következő héten harminc százalékkal kevesebbszer gyújtottak rá.
Haar világjobbító munkáját azonban utolérte a valóság.
Egyrészt az álommanipuláció egyre elfogadottabb, és nagyszerű felhasználási módjai vannak, másrészt ott van az, hogy »Úristen, jönnek a reklámosok!«
– mondta nemrég egy interjúban.
A szakember szerint az álmok meghódításáért már elkezdődött a harc, ami elértéktelenítheti a tudományos módszerek hasznosságát.
A Los Angeles-i Bobbi Gould apróhirdetésben találkozott a lehetőséggel, amelyben egy nagy márka alvókat keresett. Mint kiderült, egy nagy amerikai sörgyártó vállalat, a Coors keresett kísérletéhez önkénteseket, akiknek ezer dollárért ültettek termékmegjelenítést tartalmazó álmokat a fejükbe a cég marketingesei. Gould barátjával együtt jelentkezett, és 17 társukkal egy raktárban találták magukat, ahol EEG-érzékelőkkel a fejükön különös videókat mutattak nekik, amelyekben hipnotikus vízesések és virágos mezők közben itt-ott sörösdobozok tűntek fel. Ezt követően lefeküdtek, és a videó zenéjére aludtak el.
Gouldnak furcsa álmai voltak. Az egyikben ugráló bottal pattogott Coors-termékek között, a másikban repülőről szórta a sört ujjongó emberek közé. A fókuszcsoportos beszélgetésen elmondta a cég munkatársainak, hogy pocsékul érezte magát az álomreklámok miatt.
Nem a Coors az egyetlen, aki érdeklődik az álmok iránt. Korábban a Microsoft próbálta elérni, hogy a játékosok Xbox-konzollal álmodjanak, de a konkurens Sony is próbálta a közismert Tetris-álmokkal marketingelni a PlayStationt. Haart légitársaságok is megkeresték, hogy valahogy nem biggyeszthetnék-e bele márkájukat minden repüléses álomba.
Az amerikai marketingszövetség felmérése szerint a marketingesek 77 százaléka gondolkodik álmokat manipuláló reklámok alkalmazásán a következő három évben. Stickgold szerint a célzott álominkubáció kiváló eszköz lehet az otthonokban található több száz millió okoshangfal, amelyek például képesek figyelni az alvó ember légzését.
Stickgold, Haar és negyven kollégájuk nyílt levélben tiltakoztak az ellen, hogy „az álmok a reklámipar játszóterévé váljanak”. Független szakmabeliek szerint ugyanakkor az álommarketingnek nincs jövője, mert egyrészt túlbecsülik a hatását, másrészt nem is mérhető. Nem mellesleg a piaci felügyeletek és más hatóságok mindenütt tiltják a tudat alatti reklámokat és hasonló manipulációkat.
Egy friss felmérésből az is kiderült, hogy az álmok befolyásolásához a hagyományos reklámok is elégségesek, ugyanis tízből hét ember nyilatkozott úgy, hogy ismert márkákkal álmodott. Ha önnel is előfordult ilyesmi, az még nem a világ vége.
(Hustle)