A Firefox a történelem első széles körben használt internetböngészője, a Netscape hamvaiból támadt fel 2002-ben. A Netscape az első böngészőháborúban esett el a Microsoft és az azóta szintén megboldogult Internet Explorer által. A hamvakból feltámadás nem is csak toposz: első körben főnix, vagyis Phoenix névre keresztelték a programot, de ez olyan márka- és védjegyütközést eredményezett, hogy végül a Firefox mellett döntöttek.

Az ezredfordulót követő években az inkonzisztens és hibáktól hemzsegő Internet Explorer kifejezetten nem menő böngésző volt, és a sámánisztikus hackerkedés létsíkjára emelte a webfejlesztést vagy egy CSS megírását. A Mozilla Alapítvány böngészője végig a második helyen versengett, és valamikor 2008 után ért a csúcsára 30 százalék feletti piaci részesedéssel. Az évtized végén azonban új idők váltották a régit, és a Google Chrome mindenkit lesöpört. A Firefox részesedése a felhasználók között folyamatosan csökkent, jelenleg nyolc százalék alatt van az asztali gépeknél, az összes platformon valamivel több mint 3 százalék.

Egy nevét nem vállaló Mozilla-alkalmazott tömör megállapítása szerint a Chrome nyerte a böngészőháborút.

A Firefox sikerrel harcolt a felhasználói adatok védelméért és a nyílt szabványokért, olyan dolgokért, amik miatt az internet ma használható, és olyan, amilyen. A zuhanó piaci részesedés azonban 2020-ra két egymást követő elbocsátási hullámot eredményezett a Mozillánál.

Nincs sok értelme arra számítani, hogy a Firefox bármilyen piaci részesedést visszaszerez. Egyszerűen el kell fogadni, hogy a Firefox nem támad fel a hamvaiból

– vélekednek, akik maradtak.

Nagy jövő után állnak

A böngészők piacát vezető Google és a Mozilla azonban nemcsak versenytársak, hanem üzleti partnerek is. A Google-nak ugyanis közel félmilliárd dollárt ér, hogy ő lehessen az alapértelmezett internetes kereső a Firefoxot használók mára 215 milliós táborában. A Mozilla 496 millió dolláros éves bevételéből 441 millió dollár folyt be keresőkkel kötött megállapodásokból. Ebből mintegy négyszáz millió származott a Google-tól, a fennmaradó olyan helyi keresőktől, mint az orosz Yandex. Az alapítvány szempontjából tehát minden a böngésző piaci pozícióján múlik.

Legutóbb 2020-ban egyezett meg a Google és a Mozilla. Mivel a megállapodás 2023-ban lejár, ha még nem ültek tárgyalóasztalhoz, a nagyon közeli jövőben megteszik. Az elmúlt években a Firefox részesedése további egy százalékot zuhant, így a nemzetközi helyzet fokozódása miatt most jöhet el a pillanat, amikor a Google egy mérsékeltebb méretű pénzkupacot ajánl fel.

A jól látható lejtő ellenére a Mozilla azt mondja: pénzügyileg egészségesek, és évek óta dolgoznak azon, hogy kicsit színesítsék üzleti tevékenységüket, például VPN-szolgáltatásokkal. Nem sokat hallani ugyanakkor a 2010-es évek közepén felvetődött Firefox OS mobil operációs rendszerről, amellyel újabb közvetlen frontot nyitottak volna a Google felé.

A böngészők piacán jelenlegi uralkodó és egyben örökzöld irány a felhasználói adatok védelme, az online tevékenység harmadik fél általi követésének megakadályozása. A Brave, a Safari, a Vivaldi és társai miatt a Firefoxnak ezen a területen is sűrűbb konkurenciával kell szembenéznie, mint bármikor korábban.

A Firefoxnál tisztában vannak vele, hogy meg kell találniuk azt az egy döntő okot, amiért egy felhasználó az ő terméküket választja. Selena Deckelmann alelnök szerint a válasz a perszonalizáció, vagyis a személyre szabás élményének fokozása. Eközben a Disney-vel kötött reklámszerződés keretében lehet Disney+-előfizetéseket nyerni a böngészővel, ami a perszonalizáció egy másik arca.

Deckelmann szerint egyébként sem kell a legnagyobb böngészőnek lenni, hiszen a sokszínűség érték. Főleg, ha azt nézzük, hogy a versenytársak – az Operát és a Microsoft Edge-et is beleértve – a Google Chromium böngészőmotorját használják, így a piacon az Apple WebKit és a Firefox Gecko motorja jelentik az egyedüli alternatívát.

(Wired)