Egy kutató felállított egy hipotézist arra vonatkozóan, hogy miként szaporodhattak a dinoszauruszok.
A BBC erről beszámoló cikkében emlékeztettek arra, hogy a dinoszauruszok szexuális életéről mindeddig vajmi keveset tudtunk meg. A kutatók a legtöbb esetben a föld alól előkerülő hiányos maradványokból sem tudják megállapítani azt, hogy éppen hím vagy nőstény példányról van szó,
így azt sem tudják, hogy milyen nemi szerveik lehettek pontosan.
Így most is csak egy hipotézist tudtak felállítani arra vonatkozóan, hogy miként történhetett a dolog. A BBC-nek most egy őslénytannal foglalkozó professzor, Jakob Vinther mondta el a feltételezését.
Egyrészt abból indult ki, hogy egy Németországban található egykori tó, a messeli gödör területén milyen pozícióban találtak meg más őslényeket, amelyeknek a halálát valószínűsíthetően egy hirtelen bekövetkező természeti katasztrófa okozta. Kifejezetten az édesvízi teknősöknél azt figyelték meg, hogy a két állat egymáshoz képest fejjel lefelé feküdt és a hím farka a nőstényre tekeredett.
És voltak olyan dinómaradványok, amelyeknél már korábban láttak ehhez hasonló elhelyezkedést.
A kínai Liaoningben például két olyan tirannoszaurusznak a maradványát találták meg, amelyeknek a farka egymás köré tekeredett és hasonló pózban feküdtek, amikor elpusztultak. Ezen kívül egy kisebb méretű psittacosaurus dinónak is volt egy olyan, Kínában talált lelete, amely a szokatlanul jó állapotban maradt meg, és azon a maradványon be tudták azonosítani az állat nemi szervének, a kloákának a helyét is. Azt viszont nem tudták ebben az esetben sem megállapítani, hogy hím vagy nőstény volt-e a példány.
Jakob Vinther szerint mindezeket figyelembe véve két lehetséges magyarázat van arra vonatkozóan, hogy miként párosodtak a dinók. Az egyik opció a „kloákacsók”, amelyet ma a madarak is gyakran használnak (ez azt feltételezi, hogy a hímnek hasonló nemi szerve volt, mint a nősténynek). A másik opció pedig az, hogy a hímnek valamilyen péniszhez hasonló szerve volt (ahogy az például a dinók egyik ma is élő, relatíve közeli rokonánál, a krokodilnál is van), és az említett psittacosaurus egy nőstény volt. Mindkét esetben feltételezhető még az is, hogy a párosodáshoz az édesvízi teknősöknél és tirannoszauruszoknál látott pozíciót használtak a dinófajok (vagy legalábbis egy részük).
A cikk konklúziójában azt írják, hogy a dinók nemi életéről még ma is keveset tudunk ugyan, de azért az utóbbi években néhány dologra rájöttek a tudósok. A következő néhány évtizedben talán fény derül majd arra is, hogy miként udvaroltak egymásnak a párzás előtt a dinók, illetve hogy miként történt a magának a párzásnak a folyamata.