A recept nélkül kapható vitaminok vásárlására csak az Egyesült Államokban évi 30 milliárd dollárnál is többet költ a lakosság. Ez meghaladja például a bizonyítottan életmentő, úgynevezett sztatin típusú koleszterincsökkentő gyógyszerekre költött összeget. Ebből logikus módon az következne, hogy a vitaminok hatása rendkívül jól megvizsgált és bizonyított. A valóság azonban ennek éppen inkább az ellenkezője.
Míg a sztatinok hatása az orvostudomány legjobban megvizsgált és bizonyított témái közé tartozik, addig a vitaminok egészségünkre kifejtett hatása finoman fogalmazva is inkább ellentmondásos. Ez alól természetesen kivételt képez a vitaminhiányos állapotok specifikus vitaminokkal történő kezelése. Ilyen például a B12-vitamin felszívódási zavara miatt kialakuló vészes vérszegénység, az anémia perniciosa, amit természetesen kezelni kell, méghozzá B12-vitamin-injekciókkal. De ilyen az angolkór D-vitaminnal történő kezelése is.
De mi a vitaminok szedésének hatása egészséges, vitaminhiányban nem szenvedő embereknél? Erre keresett választ egy nagyszabású vizsgálat, amelybe a témába vágó, korábban elvégzett klinikai vizsgálatokat vontak be egy úgynevezett metaanalízis kedvéért. Az ilyen elemzések előnye, hogy összevonják több, kisebb, de egymással összehasonlítható vizsgálat adatait.
Így nagyobb adatmennyiség áll rendelkezésre, amelyből pontosabb következtetéseket lehet levonni.
Természetesen buktatói is lehetnek egy ilyen elemzésnek, amennyiben nem megfelelő kritériumok alapján vonják be a független vizsgálatok adatait. Ezt a publikáció előtt független lektorok elemzik. A szóban forgó metaanalízis adatait nemrég publikálták az Amerikai Orvosszövetség szaklapjában, és az eredmények rendkívül figyelemreméltóak. A vizsgálatot a USPSTF (United States Preventive Services Task Force) végezte. Ez az Intézet nagy orvosszakmai presztízzsel rendelkezik, korábban többek között az ő vizsgálataik hatására került be a szakmai alapelvekbe az aszpirin szív- és érrendszeri betegségeket megelőző hatására vonatkozó ajánlás.
A mostani vizsgálatuk elsősorban a rosszindulatú daganatok, illetve a szív- és érrendszeri betegségek napi vitamin-fogyasztással történő megelőzésére vonatkozott. Az apropót az is adja, hogy korábbi megfigyelések szerint vitaminhiányos egyénekben mind a rosszindulatú daganatok, mind pedig a szív- és érrendszeri betegségek gyakrabban fordulnak elő. A kérdés tehát az, ha nem szenvedünk vitaminhiányban, érdemes-e napi rutinszerűen vitaminokat fogyasztanunk?
A vizsgálat, amelyben összesen 87 korábbi klinikai vizsgálat adatait elemezték, több érdekes következtetést hozott. Összességében elmondható hogy
EGÉSZSÉGES, VITAMINHIÁNYBAN NEM SZENVEDŐ EGYÉNEK ESETÉBEN A VITAMINOK RUTINSZERŰ SZEDÉSE NEM JÁRT EGÉSZSÉGÜGYI HASZONNAL,
sőt, néhány esetben még ártott is. Ez alól volt kivétel, mégpedig a multivitamin-tabletták napi rendszerességű fogyasztása 7 százalékkal csökkentette a rosszindulatú daganatok előfordulását.
A specifikus vitaminok, mint például az A-vitamin, E-vitamin vagy D-vitamin adása azonban semmilyen kimutatható haszonnal nem járt, sőt a mellékhatások vizsgálatakor inkább az derült ki, hogy akár még árthatnak is.
Az A-vitamin napi rendszerességgel történő szedése például fokozhatja a combnyaktörések gyakoriságát, az E-vitamin az agyvérzés, a C-vitamin pedig a vesekövek kialakulását növelheti. Azt természetesen nem tudjuk, hogy mindennek lesz-e hatása a vitaminok fogyasztásával összefüggő szokásainkra. Az viszont biztos, hogy a pénztárcánkat érzékenyen érintik a vitaminszedési szokásaink: csak az Egyesült Államokban évi 30 milliárd dollárt költenek erre.
A cikk szerzője belgyógyász főorvos, c. egyetemi tanár.
(Borítókép: Vitaminok egy New York-i gyógyszertárban 2004. november 11-én. Fotó: Mario Tama / Getty Images)