A éghajlatváltozás szempontjából a legjobb befektetés az állattenyésztés visszaszorítása.
A földi légkör felmelegedése elleni egyre sürgetőbb küzdelem legfontosabb harcterei valószínűleg nem azok, amikre gondolunk. A légkörből szén-dioxidot kivonó gyárak, a légi közlekedésből és tengeri teherszállításból származó szennyezés, de akár a szénerőművek szerepét is árnyalja a problémát a pénz felől megközelítő új tanulmány.
Ha azt kérdezzük, hogy mi az a befektetés, ami a legnagyobb hasznot hozhatja a klímaváltozás szempontjából, a Boston Consulting Group szerint a válasz az alternatív protein.
A világ három legnagyobb tanácsadó cége közé tartozó BCG kutatóinak megállapításai szerint az újító húsipari és tejipari technológiába fektetett pénz háromszor annyival csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint a zöldbeton-fejlesztés, hétszer annyival, mint a zöld épületek, és tizenegyszer hatékonyabb volt környezeti szempontból, mint ha elektromos autózásba tolták volna.
Az alternatív fehérje egy nagyon tág kategória, amibe a húst, tojást és tejet pótló és hagyományos termelését kikerülő megoldások tartoznak. Idetartoznak a 3D-nyomtatóval előállított növényi húsutánzatok, a sejtkultúrából tenyésztett karajok, de az erjesztéssel turbózott proteinek is. Ez egy folyamatosan pörgő, újító és egyre nagyobb teret hódító terület.
A globális élelmiszeripar a légkörbe kerülő üvegházgázok 26 százalékáért felelős. A megművelt földek 83 százaléka az állattartást szolgálja, de az cserébe csak az emberek által fogyasztott fehérje 37 százalékát és a bevitt kalóriák 18 százalékát fedezi. Az állattenyésztés és tejipar így a mezőgazdaság légszennyezésének 60 százalékáért felel, vagyis a fent említett globális kibocsátásból is jelentős, 15 százalékos szeletet jelent.
A szarvasmarhákból kérődzéssel és szellentéssel a légkörbe jutó metán miatt fenyegető világvége a nyolcvanas évek végén még a kocka emberek belsős vicce volt, de évtizedekkel később már nem röhöghetünk rajta olyan felszabadultan. Egy zamatos steak előállítása akár harmincszor annyi szennyezéssel jár, mint ugyanannyi tofué.
Az alternatív fehérjék jelenleg a piaci forgalom mintegy 2 százalékát teszik ki, de a BCG szerint 2035-re megötszöröződhet és 11 százalékra nőhet a piaci részesedésük. Ez önmagában annyi szennyezést tüntet el, ami most a teljes globális légi forgalom kibocsátásának felel meg. Ez ráadásul egy szerény előrejelzés: a műhúsipar ennél is lendületesebben fejlődhet.
A területre 2019-ben 1 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ami 2021-re 5 milliárdra nőtt. Más területekkel összehasonlítva ezek nagyon kis összegek. A klímaváltozás elleni küzdelemre költött pénzek apró töredékét költötték el az élelmiszeripar zöldítésére, még az épületek energiahatékonyságára is négy és félszer annyi pénz jutott.
A BCG egy másik tanulmánya szerint 2025 lehet a fordulópont, amikor a konvencionális hús visszafordul a piaci csúcsról, és elkezdik kiszorítani az alternatívák.
A tanácsadók idéznek egy felmérést, amelyben 3700 embert kérdeztek meg az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Franciaországból, Kínából, Németországból és Spanyolországból. A válaszadók 30 százaléka úgy vélte, hogy kipróbálna alternatív élelmiszeripari termékeket, csak a klímára gyakorolt pozitív hatás miatt. 90 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy találkozott ilyen termékekkel, és elégedett volt vele. A fogyasztók ugyanakkor nem kívánnak többet fizetni az új fehérjékért, mint amennyiért most a kedvenc csirkecsőrpépüket beszerzik. Ha tehát a klímacélokat nézzük, a világvége megállítható, és meg is áll majd valahol a bolti pénztáraknál.