A közvélekedéssel szemben az elmúlt évtizedekben nem szaporodtak meg jelentősen az összeesküvés-elméletek, a Miami Egyetem munkatársa, Joseph Uscinski a Public Library of Science lapjában megjelent elemzése szerint.

Az összeesküvés-elmélet (az angol conspiracy theoryból képzett energiatakarékos nevén konteó) egy olyan tényekkel nem alátámasztott elképzelés, amely szerint emberek egy csoportja titokban szervezkedik egy adott esemény vagy körülmény bekövetkezése érdekében. Az utóbbi években a közösségi médiában és más internetes felületeken megjelenő konteók nagy nyilvánosságot kaptak, ami a sajtóban, tudományos körökben és törvényhozói szinten komoly visszhangot keltett.

Uscinski és kollégái szerettek volna a végére járni, hogy az összeesküvés-elméletek terjedésével kapcsolatos érzetek valósak-e, ezért négy különböző elemzést készítettek. Az egyikben azt vizsgálták, hogy a Covid–19 eredetétől a Kennedy-merényletig terjedő 46 elmélet népszerűsége hogyan változott az amerikaiak körében. A másik hat elmélet népszerűségét vizsgálta hat európai országban. A harmadik az amerikaiak különböző csoportokkal kapcsolatos elképzeléseit, a negyedik az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos gondolkodást vizsgálta.

A négy elemzés mindegyike arra a meglepő eredményre jutott, hogy a konteókba vetett hit nem terjedt az idők során. Az újabb elméletek a régebbieket váltották. Az 1966 és 2020 között vizsgált 37 elméletből 16 stagnált, 6 növekedett, és közben 15 visszaszorult.

A Qanon online konteómozgalmat elemezve arra jutottak, hogy a válaszadók 5 százaléka vállalta fel, hogy Qanon-hívő, és ők mindenféle elméletben hittek vegyesen. A Qanon elméleteivel az amerikai lakosság 34-50 százaléka rokonszenvezett lazábban, de az évek során nem változott kimutathatóan sem a hívők, sem a rokonszenvezők száma. A 0-tól százig tartó negatív–pozitív vélemény pontozás 2019 júliusától 2021 májusáig 21 pontról 16-ra csökkent. A járvány és az amerikai választások alatt, amikor a Qanon hatásának növekedése volt érzékelhető, a mozgalom társadalmi támogatottsága gyakorlatilag változatlan volt.

A végkövetkeztetés, hogy az összeesküvés-elméletekbe vetett hit stabilan egy adott szinten van. Az átlagember nem lett fogékonyabb arra, hogy adott eseményeket ármánykodás eredményének tekintsék. A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek, hogy nem tudták az összes létező elméletet megfelelő mélységben vizsgálni, és óvtak attól, hogy az eredményből messzemenő következtetést vonjanak le, ezek alapján felmentsenek konteós retorikával operáló politikai szervezeteket. Az eredmény fontos következménye viszont, hogy nem igazak azok a megállapítások, hogy a társadalom butul, és az emberek jelentős része átlépett meseországba – vagyis nem igaz, hogy az igazság utáni világban élünk.

(PLoS ONE)