Nem lesz több postás, patikus, gazdálkodó, katona, de még újságíró sem. Mindenhol átveszik a gépek az uralmat.
A gazdaságosságra törekvő cégek számára csábító lehet robotokat alkalmazni, hiszen 24 órában is tudnak dolgozni bárhol, bármikor, fizetést sem kérnek (még), gyorsak, és alig hibáznak. Nem okoz számukra nehézséget monoton vagy veszélyes munkát végezni, így az optimista forgatókönyvek szerint az érdekesebb munkák megmaradhatnak az embernek, de reálisabb a veszély, hogy sokan elveszítik a munkájukat.
A mesterséges intelligencia fejlődése már szinte tökéletes robotokat alkotott, amik segítik is az ember munkáját, de ki is iktathatják azt. Az Amazon óriáscég előszeretettel alkalmaz robotokat a raktáraiban, 6 éve 45 000 robotja volt, ez a hadsereg megnövelte a munka hatékonyságát, és időt is spórolt. De nem csak elszigetelt raktárakban bírják jól a munkát, szívesen kevernek koktélokat, vagy csapolnak egy nagy korsó sört, a Royal Caribbean körutazáson például a robotok percenként két italt készítenek, naponta akár 1000-et is.
Robert Cone hadseregtábornok szerint 2030-ra a robotok az összes amerikai harcoló katona egynegyedét helyettesíthetik. Így a hadsereg kisebb, halálosabb, bármikor bevethető és agilis haderőt jelent majd. A robotkatonák ráadásul mindenre képesek, taposóaknák hatástalanításától a frontharcban való részvételig, de túszhelyzetekben is szívesen bevetik őket.
Ha mégis megsérülne valaki a robotok hadművelete során, elláthatja őt a robotgyógyszerész. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem gyógyszertárában nem ember tölti ki a recepteket, hanem egy robot. A robotpatikus arra is figyel, hogy a különböző gyógyszerek ne üssék egymást.
A gazdaságban azért teljesíthetnek jól a robotok, mert ahogy Jeremy Edwards, az IBISWorld iparági elemzője elmondja, a gazdálkodás főleg rutinfeladatokból áll, amiket a robotok hatékonyan el tudnak végezni, például a föld felmérését, a traktorok vezetését, a betakarítást, de boldogan metszenek szőlőt is.
Szomorú, hogy az olyan komoly szellemi kihívást, műveltséget, tájékozottságot, kreativitást és nyitottságot igénylő szakma is, mint az újságíró, simán helyettesíthető robottal. A legnagyobb veszélyben a súlyos számokkal dolgozó üzleti-gazdasági újságírók és a számelemzéssel dolgozó sportújságírók érezhetik magukat. Kicsit megnyugtató, hogy a robotok még híján vannak a komolyabb kreativitásnak, így a szépirodalmat írók egyelőre nincsenek veszélyben.
A robotok kiválóan el tudják végezni az ügyvédek munkáit is, ha dokumentumok százai között kell keresni bizonyos tételeket, paragrafusokat vagy fogalmakat. A Szilícium-völgyben található Blackstone Discovery ezt a szolgáltatást kínálja, a robotok ugyanis nem fáradnak bele a repetitív és nagy koncentrációt igénylő feladatokba.
A bankokban is nagyon hasznosak tudnak lenni pénzkiadó automatákként, de sok egyebet is csinálhatnak emellett. Ha beválnak, 40 százalékkal csökkenhet a bankpénztári alkalmazottak száma, de ugyanez a veszély fenyegetheti a bolti dolgozókat és a postásokat is.
Csak az alvilági kapcsolataikról nem állnak rendelkezésre adatok. Hogyhogy nincs még statisztika arról, hogy fel tudják-e törni a páncélszekrényeket, bírják-e a meneküléssel járó stresszt, be tudnak-e mászni a szűk vécéablakon, adtak-e már megbízást a Szilícium-völgyben dolgozó robotkreátorok likvidálására? Újságírónak jók, de a betöréshez nem értenek? Nehezen hisszük el.
(Borítókép: Egy robot ételt és italt szállít egy koronavírusos betegnek 2021. augusztus 19-én Surabayában, Indonéziában. Fotó: Robertus Pudyanto / Getty Images)