Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint egymillió beteg adatait vetették össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy két évvel a fertőzés után nagyobb volt a pszichózis, a demencia és az „agyi köd” kockázata, mint a más légúti betegségekből felépült betegeknél − írta meg a Politico.

Néhány tünet esetében kezdetben emelkedés volt tapasztalható, amely aztán idővel csökkent. A szorongás és a depresszió előfordulása két hónap elteltével a többi légzőszervi betegséggel megegyező arányra csökkent.

Ezzel szemben agyi ködtől a Covid–19-ből felépült 18 és 64 év közötti felnőttek 16 százalékkal nagyobb arányban szenvedtek, mint a más légúti betegségben szenvedő betegek. A különbség még jelentősebb volt a 65 év felettiek esetében, ahol a pszichózis és a demencia esetében is megnövekedett kockázatot találtak. (Az agyi köd egy olyan állapot, amikor a páciensnél késleltetett reakcióidő lép fel, ami megnehezíti számukra a tiszta írást, a szöveg vagy a beszélgetés megértését − a szerk.)

A főként amerikai betegektől származó adatok azt mutatják, hogy a kiskorúak is érintettek a problémában. A koronavírust átvészelő gyermekek között kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő epilepsziás vagy görcsroham, és háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk pszichotikus zavar, mint az egyéb légúti betegségből felgyógyultaknál, még akkor is, ha a betegségek abszolút kockázata alacsony.

A The Lancet Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány kimutatta, hogy még a koronavírus jelenleg uralkodó, enyhébb omikron-változata is hasonló hosszú távú kockázatot jelent.

A tanulmány célja az volt, hogy „kiderítsük, hogy a Covid, mint vírus, mit tesz konkrétan az emberrel, szemben azzal, amit más, a test ugyanazon részét általában hasonló módon érintő vírusok tesznek” − mondta a tanulmány vezető szerzője, Paul Harrison. Hozzátette, hogy a vizsgálat célja nem az volt, hogy azonosítsa azt a biológiai mechanizmust, amellyel a vírus a pszichológiai és neurológiai rendellenességek megnövekedett kockázatát okozza.

A tanulmány a koronavírus által okozott hosszan tartó károsodásra utaló bizonyítékok egyre növekvő számát gyarapítja. A kérdés aggodalomra ad okot a kormányok számára, amelyek sok pénzt költenek a kutatásra és a nem hivatalosan „hosszú Covid” néven ismert tünetegyüttes kezelésére, amely címke egyaránt magában foglalja a neurológiai problémákat, valamint az olyan tüneteket, mint a fáradtság és a légszomj.

A Seattle-i székhelyű Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) becslése szerint a Covid–19-betegek 3,7 százalékánál alakul ki a későbbi tünet − mondta Janet Diaz, a WHO témavezetője. Közlése szerint a poszt-Covid állapotok átlagos súlyossága megegyezik a súlyos nyaki fájdalmakkal, a Crohn-betegséggel vagy a traumás agysérülés hosszú távú következményeivel küzdő betegek által tapasztaltakkal.

(Borítókép: Védőmaszkot és bevásárlótáskát viselő emberek négyhetes félig tartó zárlat alatt sétálnak végig egy bevásárlóutcán a koronavírus-járvány második hulláma alatt 2020. november 14-én Berlinben. Fotó: Steffi Loos / Getty Images)