Az Állami Számvevőszék még júliusban publikált egy kutatást az úgynevezett „pink education” jelenség magyarországi vonatkozásairól, amely nemcsak az országban, hanem a világ többi fejlett országában is létező jelenség. A közvélemény rendszerint nem szentel túl sok figyelmet annak, hogy az Állami Számvevőszék nem csupán ellenőrző feladatokat lát el, hanem kutatásokat, elemzéseket is közöl bizonyos témákban, ebben az esetben viszont – egy, a Népszava által írt cikk után, amely a múlt héten először mutatta be a júliusi kutatást – a kutatást felkapta a sajtó, és közéleti témává vált. 

A legtöbb írásban kritizálták az Állami Számvevőszéket amiatt, hogy a felméréssel a nők ellen hangolnak, a róluk kialakított sztereotípiákat erősítik.

Hovatovább, az ÁSZ-kutatás híre nem áll meg Magyarországon, hanem még külföldön is sajtóhír lett belőle az AFP hírügynökség tudósítása nyomán (a hír megjelent például a BBC-n, a The Guardianen vagy a Euronews angol nyelvű oldalán is).

A Válasz Online most egy részletes cikket írt arról, hogy a sajtó és a közéleti szereplők miként magyarázták teljesen félre ezt a kutatást. 

„Az elemzés társasági beszédtémává vált az elmúlt napokban. A reakciók nagy része önmagában fontos megállapításokat tartalmaz, ám több ezek közül egyáltalán nem szerepel az eredeti tanulmányban, csak laza asszociációval köthető hozzá, vagy még azzal sem” – írta a portál. A cikkben sorba szedték, hogy az ÁSZ-kutatásban szereplő állításokat miként magyarázták, értelmezték félre a legtöbb, sajtóban megjelent írásban: 

• Az Állami Számvevőszék kutatói semmilyen formában nem állították azt, hogy korlátozni kell a nők számát a felsőoktatásban. Mindössze arra vonatkozóan tettek megállapítást, hogy Magyarországon – a többi fejlett államhoz hasonlóan – túlreprezentáltak a felsőoktatásban a nők, és az arányuk még ehhez az állapothoz képest is növekvő tendenciát mutat. 
• Azt sem állították szó szerint a tanulmányban, hogy a diplomás nők kevesebbet szülnének. A kutatók mindössze arra utaltak – feltételes módban –, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők esetleg nehezebben találhatnak párt, és ezáltal közvetve csökkenhet a születések száma is. A feltételezésnek egyébként ellentmond, hogy a legutóbbi, 2016-os statisztikai adatokból pont az látszik, hogy a diplomás nők körében magasabb volt a termékenységi ráta, mint azoknál, akik például csak érettségivel rendelkeznek (a 2020-as házasságkötési adatokból pedig az is látszik, hogy a diplomás nők ilyen esetben „lefelé” házasodnak, vagyis egy alacsonyabb képzettségű férfihez mennek hozzá). 
• Az Állami Számvevőszék a tanulmányban nem minősített férfiasnak vagy nőiesnek semmilyen emberi tulajdonságot (holott a Népszava-cikkben és az annak nyomán született írásokban az a narratíva köszönt vissza, mintha ezt ők tették volna). Ezzel szemben mindössze annyi történt, hogy a felmérésben részt vevőket megkérdezték arról, hogy tudnak-e bizonyos tulajdonságokat inkább férfiasnak vagy nőiesnek nyilvánítani (és ezt már a megkérdezettek tették meg). 

A Válasz Online azt is megjegyezte, hogy az ÁSZ elemzését elismert, doktori és tudományos fokozattal rendelkező kutatók írták, akik jártasabbak az oktatás és a pszichológia területén, mint a demográfiában. Hozzátették: a kutatás által tárgyalt komplex téma – vagyis a pink education – valójában nagyobb figyelmet igényelne egy-egy elemzésnél. 

Mindemellett a portál azt is megjegyezte, hogy az Állami Számvevőszék sem reagált megfelelően az elemzésükről szóló hírekre. Az ÁSZ új elnöke, Windisch László ugyanis egyik kutatónak sem adott nyilatkozati engedélyt az ügyben, így nem védhették meg álláspontjukat. A Válasz Online kérdésére az ÁSZ sajtóirodája mindezt azzal a szegényes magyarázattal indokolta, hogy az elemzést még az előző elnök, Domokos László idején rendelték meg. 

(Borítókép: Silas Stein / picture alliance / Getty Images)