Szeptember 6-án hivatalosan is véget ért Berlinben a 2022-es IFA-kiállítás, melyet 2020 után idén végre ismét a való életben és nem az online térben rendeztek meg. Az expón számtalan márka számtalan terméke volt jelen, melyeket számontartani szinte lehetetlenséggel egyenlő feladat lenne, mi azonban most mégis megpróbáltuk összegyűjteni, melyek voltak azok, amik a leginkább felkeltették az érdeklődésünket.
Az LG már-már egy szabályos kisvárost épített fel a berlini International Congress Center területén, amire az igazat megvallva szükség is volt, hiszen több új terméket is lelepleztek az idei IFA során – többek között egy világító ajtókkal felszerelt hűtőt is, melyet applikációval tudunk vezérelni, de ennek részleteiről majd egy másik cikkben. Ami leginkább felkeltette érdeklődésünket, az a 42 hüvelykes, kifejezetten gamereknek szánt tévé volt, mely a felépített „kisvároson” belül egy külön ennek a terméknek kialakított játékbarlangban bújt meg, ez pedig nem más, mint az
Az LG újdonsága kis túlzásokkal élve az egyébként általunk is tesztelt LG OLED Evo C2 tévécsaládjának 42 hüvelykes modelljének átbarkácsolt változata, az OLED Evo Flex ugyanis a kijelzőt érintő specifikációk tekintetében a jelenlegi információk alapján egy az egyben megegyezik a 42 hüvelykes C2-vel – azt a szinte elhanyagolható tényezőt leszámítva, hogy előbbi képes gombnyomásra meghajlani.
Ennek fényében egy 3840×2160 pixeles felbontású, 120 Hz-es képfrissítésre képes OLED-panelt kapunk, melyet gamertévé lévén minden földi jóval megpakoltak. Adott az AMD FreeSync és az NVIDIA G-Sync támogatás, a 0,1 ezred másodperces válaszidő, a végtelen kontrasztnak köszönhetően pedig a HDR- és a Dolby Vision támogatás, mindez ráadásul egy tükröződésmentes, matt felületen. Portok tekintetében a HDMI 2.1-ről sem kell lemondani, így az olyan funkciók, mint az automatikus alacsony késleltetési mód (ALLM) és a változó frissítési gyakoriság (VRR) mind jelen vannak.
A kijelző maga körülbelül tíz másodperc alatt képes teljesen sík módból akár 900R-es értékig görbülni, azt azonban, hogy ezt a saját szobánkban mikor követhetjük végig – és ami még fontosabb, hogy milyen áron – egyáltalán nem tudni. A technológiát az LG még a 2020-as IFA-n mutatta be, valódi termék pedig csupán csak most, két évvel később lett belőle, így ennek függvényében akár az is előfordulhat, hogy ezt a bizonyos modellt egyelőre piacra sem dobják. Kereslet pedig bizonyára lenne rá, hiszen végre elérhető lenne egy olyan termék, mely egymagában tudná kielégíteni a médiafogyasztáshoz inkább síkképernyőt, míg a gaminghez inkább hajlított kijelzőt preferálók táborát, akikből meglehetősen sok van.
A Lenovo először 2017-ben lebegtette meg az összehajtogatható laptop koncepcióját, rá két évre prototípust, 2020-ban pedig már piacra szánt eszközt prezentáltak. Ez lett a Thinkpad X1 Fold, drága presztízstermékként a világ első összehajtható PC-je, az idei IFA-n azonban Európában is bemutatkozott az ASUS hasonló alapokra épülő terméke, melynek ugyan még mindig demókészülék-beütése van, már egy sokkal használhatóbb készülékről beszélhetünk, mely az európai piacon is meg fog jelenni.
Az ASUS Zenbook 17 Fold OLED lényege, hogy egyszerre három különálló készülékként is használhatjuk, másodpercek alatt alakítható át laptopból gigászi méretű tabletté, majd tabletből asztali számítógéppé, köszönhetően a különálló, mágnesesen le- és felcsatlakoztatható billentyűzetnek.
Mint arra a termék neve is utal, kinyitott állapotban egy 17 hüvelykes, 2560×1920 pixel felbontású, 4:3 képarányú OLED-kijelzőt kapunk, melyet ha félbehajtunk, egyenként egy-egy Full HD felbontású, 12,5 hüvelykes 3:2-es képaranyú panellel találjuk szembe magunkat. A kijelző alatt az Intel 12. generációs i7-es, U szériás csipje kapott helyet, mely mellé a minden hájjal megkent modell esetében akár 16 GB memóriát és 1 TB SSD-t is kérhetünk, ami a mindennapi használathoz, valljuk be, bőven elég. A grafikus feladatokért az Intel Iris Xe egység felel. Portok tekintetében a Zenbook Fold hozza a kötelezőt, két, egyenként 40 GB/s adatátvitelre képes Thunderbolt 4-es USB-C, és egy 3,5 mm-es jackcsatlakozó áll rendelkezésünkre, sajnos a HDMI-portról és a MicroSD-olvasóról le kell mondanunk, és hagyományos, USB-A bemenetet sem kapunk.
Persze ha valami hajlik, akkor az a kérdés is felmerül, hogy az adott kijelző meddig képes megőrizni eredeti formáját. A Zenbook Fold kijelzője 30 ezer nyitást és csukást bír ki, ami elsőre kevésnek hangozhat, napi tíz nyitással számolva azonban hamar rájöhetünk, hogy a kijelző több mint nyolc évig is ép maradhat – a tech világában ez az időintervallum egy évszázaddal is felérhet. A forradalmat a Lenovo indította el, az azonban elkerülhetetlen volt, hogy a többi cég ne csapjon le a technológiára, az ASUS új készüléke pedig egy meglehetősen használható termék lett, a 4000 eurós (kb. 1,6 millió forintos) ajánlott fogyasztói ár azonban még sokakat eltántoríthat – mindezek ellenére kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő.
A Honor új laptopja nem hajlik, de még csak a kijelzője sem OLED, és a 4K felbontásról is le kell mondanunk, ennek ellenére a kínai vállalatnak sikerült összeraknia egy olyan „hétköznapi” laptopot, mely windowsos fronton remek kihívója lehet az Apple-féle MacBookoknak.
Az alumíniumház alatt egy 12. generációs Intel Core i5-2500H processzor kapott helyet, a grafikus feladatokért pedig vagy az Intel Iris Xe integrált grafikus gyorsító, vagy egy dedikált, NVIDIA GeForce RTX 2050-es felel, aminek köszönhetően még néhány videójáték futtatása is szóba jöhet. Kijelző tekintetében egy 14 hüvelykes, 2K felbontású IPS LCD-panelt kapunk 3:2-es képaránnyal, és ugyan a maximális fehér fényerő csak 300 nit, kárpótol minket a 75Wh-s akkumulátor és a 17 órás üzemidő. A laptop ráadásul a gyors töltést is támogatja, aminek köszönhetően 15 perc töltéssel 3,5 óra üzemidőt sajtolhatunk ki belőle. Csatlakozók tekintetében meglepő módon többet kapunk, mint az átlag, egy USB-A, két USB-C, egy HDMI 2.0 és egy 3,5 mm-es jackcsatlakozó áll a rendelkezésünkre.
A MagicBook 14 persze a keleti piac számára már korábban be lett mutatva, a 2022-es IFA-n azonban eldőlt, hogy a Honor az európai országokba is elhozza a készüléket – az azonban még kérdéses, hogy a magyar piac kap-e belőle, a lokalizáció ügye ugyanis továbbra is egy meglehetősen nagy mumus a kínai cég számára. A készülék integrált videókártyás változata 1099 eurótól (kb. 450 ezer forinttól), míg az RTX 2050-nel felvértezett modellje 1299 eurótól (kb. 530 ezer forinttól) indul.
Ez lett volna tehát az Index összeállítása az idei IFA gyöngyszemeiről, a kiállítás azonban persze nem csak a legjobb termékekről szól, néha egy-egy innováció nagyon félre tud csúszni. Ezen a gondolati síkon továbbhaladva cikksorozatunk következő részében azt nézzük majd meg, melyek voltak az idei techkiállítás legfélresikerültebb termékei.
(Borítókép: Adam Berry / Getty Images)