Fékezi a GDP bővülését a súlyosbodó szakemberhiány.
A hazai IT-szakemberek az életpályájuk természetes részének tekintik, hogy külföldre dolgoznak, derül ki az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség friss felméréséből. Az ezer szakember bevonásával végzett vizsgálat eredménye szerint a válaszadók 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő húsz évben előfordul, hogy távmunkában külföldi megbízónak dolgoznak, negyedük hajlandó lenne külföldre költözni.
A kutatás keretében készített mélyinterjúkból kiderült, hogy a szenior IT-szakemberek szerint a külföldi munkavégzés elsősorban a karrierjük elején álló munkavállalókra jellemző, ezen belül is azokra, akik még nem alapítottak családot.
A külföldre költözők magas aránya kedvezőtlen előjel a magyar gazdaságra nézve, ahol 26 ezer fős szakemberhiányt prognosztizáltak az informatika területén. Ma a digitális gazdaság adja a hazai GDP közel 20 százalékát, de a bővülést visszafoghatja a szakemberhiány.
A válaszadók a digitalizáció terjedésével a szakemberhiány rövid távú súlyosbodására számítanak. A problémára a szakképzés színvonalának emelését, a digitális kompetencia érettségi követelmények közé való felvételét látják megoldásnak. Nagy többségük támogatná az IT/programozói vízum bevezetését az Európán kívülről a munkaerőpiacra érkezőknek.
Az informatikusok életpályamodelljét vizsgáló kutatást a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány készítette.