Az idei nyár Európa-szerte és Magyarországon is megmutatta: az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a klímaválság nem a jövő, hanem nagyon is a mindennapjaink része. Égető kérdéssé vált, hogy tegyünk valamit a probléma megoldásáért, és a mindennapokban is küzdjünk a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. A probléma a városban élve a leginkább szembetűnő, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos olyan tevékenység kapcsolódik, amely rendkívül magas károsanyag-kibocsátással jár. Gondoljunk a közlekedésre, a logisztikára, de ide tartoznak az eltúlzott fogyasztási szokások is.

Szerencsére vannak biztató környezetvédelmi kezdeményezések – gondoljunk csak az éppen múlt héten telepített rovarhotelre a Népligetben, az egyéni felelősség szerepét azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni. Joggal merül fel azonban a kérdés: mégis mit tehetünk annak érdekében, hogy egy élhetőbb városban éljünk?

A megoldás egyszerre könnyű és nehéz: olyan energiatakarékos alternatívákat kell használnunk többek között a fűtés, hűtés és a közlekedés területén, amelyek a károsanyag-kibocsátás szempontjából is kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek.

Ezen felismerés adta a szeptember 29-én indult „Füstmentes város” elnevezésű kampány felütését, amelyet az idei Brain Bar jövőfesztiválnak otthont adó Magyar Zene Házában fogalmaztak meg a kezdeményezés meghirdetői.

A felismerés persze nem új keletű: a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a fustmentes.hu 2021-ben indította el Dobj le 100 kilót elnevezésű kampányát, amely olyan megoldásokat mutat be, amelyek tudatos döntésekkel, de az életünk drasztikus átalakítása nélkül járulnak hozzá a széndioxid-kibocsátás – és az ahhoz kapcsolódó egyéni és környezeti ártalmak – kimutatható csökkentéséhez. Ennek a kezdeményezésnek a logikus folytatása az idei Füstmentes Város kampány, amely gyakorlati példákon keresztül hívja fel a figyelmet az életmódváltás fontosságára, illetve mutatja be, hogy városlakóként miként tudunk tenni az egyéni és környezeti ártalmak csökkentéséért.

Az idei kampány központi eleme is visszatérőnek számít: a megújult és némileg továbbfejlesztett füstmentes kalkulátor segítségével beazonosíthatjuk és számszerűsíthetjük a mindennapok tevékenységeihez tartozó szén-dioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is.

A kalkulátor a dohányzáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást is számba veszi, amely saját egészségünk mellett a környezetre nézve is rendkívül káros. A cigarettafüst az említett szén-dioxid mellett több száz olyan égésterméket tartalmaz, amely mind a dohányzók, mind pedig a környezet számára is bizonyítottan ártalmas.

Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke a kampányindító rendezvényen hangsúlyozta, hogy az egyéni döntések és a külső környezeti hatásoknak is kulcsszerepe lehet az ártalomcsökkentésben:

Hiszek benne, hogy az egészségügynek ezekben a helyzetekben is lehetősége, így felelőssége is segíteni a jobb életminőség elérésében, az egészségben eltöltött évek számának növelésében. Kórházvezetőként pedig emellett intézményi szinten is figyelek az egyéni és környezeti ártalmak csökkentésére, például a többi közt méhlegelő létesítésével a kórházkertben vagy zöld buszmegálló telepítésének kezdeményezésével.

A Füstmentes Város kampányhoz szakmai partnerként csatlakozó egyesületen kívül különböző, a saját területükön elismert szakértők és civil szervezetek nyújtanak a kibocsátások csökkentését szolgáló segítséget, többek között ilyen a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány is, amely a szelektív hulladékgyűjtésben ért el biztató eredményeket.

A kampány nem merül ki az egyéni szemléletformálás szándékának sikerességében, a kezdeményezés meghirdetője helyi és közösségi szinten is tenni kíván egy fenntarthatóbb jövő eléréséért, ezért a füstmentes.hu az elkövetkező hónapokban különböző önkormányzati együttműködések keretében klímabarát és városzöldítési projektek megvalósítását tűzte ki célul.