A korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki idén a Prima Primissima díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették. A jelöltek hagyományosan a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői. Az elismeréseket decemberben vehetik át a díjazottak.
Az OTP Bank és a Prima Primissima Alapítvány közleményében azt írja, a Prima Primissima elismerés célja évről évre, hogy támogassa az egyedi teljesítményt nyújtó tudósokat, kutatókat, oktatókat, alkotókat, művészeket, újságírókat és sportolókat hazánkban és a határon túl. Az elismerést Demján Sándor üzletember alapította 20 évvel ezelőtt, az OTP Bank pedig 2013 óta gondozza és finanszírozza. Az idei díjazottakkal összesen 580-ra nő az elismert kiválóságok száma, akik tevékenységét több mint 5 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.
A Prima Primissima nem a pillanatnyi értékeket keresi, hanem a maradandó és hosszú távú teljesítményeket, amelyek a bizonytalanságok között is viszonyítási pontot jelentenek
– emelte ki Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
Mint írták, az alapítvány kuratóriuma idén némileg módosította az elismerés kategóriáit, a színház- és filmművészet kategória kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategória pedig az iparművészettel, emellett a sajtó kategóriát is kiszélesítették, kibővült az ismeretterjesztéssel, hogy az elismerés követhesse a média világának változásait.
Az alapítvány Kuratóriumának tagjai titkos szavazással – kategóriánként 3, tehát összesen – 30 jelölt közül választja ki a Primissimákat, akik 15 millió forintos elismerésben részesülnek – ismertették, hozzátéve: azoknak a jelölteknek a tevékenységét, akik nem lehetnek Primissimák – ám maguk is Primák –, 5 millió forinttal támogatja az alapítvány. Az összes jelölt közül SMS-szavazással kiválasztható Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. Az anyagi elismerések összértéke így eléri a 265 millió forintot.
A díjazottak várhatóan 2022. december 2-án ismét személyesen vehetik át elismeréseket. A Művészetek Palotájába tervezett díjátadó különlegessége, hogy műsorszámaiban a korábbi évek Junior Prima-, Prima- és Prima Primissima díjazottjai működnek közre.
Dobai Péter, költő, író, dramaturg, Kossuth- és József Attila-díjas író, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kovács András Ferenc, költő, esszéíró, műfordító, Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Tóth Erzsébet, költő, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Gálffi László, színművész, Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas, Érdemes-művész, a Halhatatlanok Társulatának, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Pogány Judit, színművész, Pinokkió, a Liliom Julikája, az Elnöknők Ernája, a Macskajáték Orbánnéja, a Pedig én jó anya voltam című dokumentumdráma anyafigurája, a Tóték Mariskája és Az ajtó-beli Szeredás Emerenc. Popova Aleszja, balettművész, a magyar és nemzetközi klasszikus balett értékeire épülő iskola vezetője.
Baksai József, festő-és grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Hager Ritta, textilművész, Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas iparművész, a SZIMA és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Vagyóczky Károly, festő-és grafikusművész, bankjegytervező, Ferenczy-díjas grafikusművész, horvát, bangladesi és thaiföldi bankjegyeket is tervezett és 25 évig volt a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomda művészeti osztályának vezetője.
Halmai Péter, Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Lovász László, matematikus, munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Szakály Sándor, történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora.
Gabnai Katalin, drámatanár, színikritikus. Hartlein Károly, mesteroktató, kinek a javaslatára 2005-ben megtartották az első Kutatók Éjszakáját. Nógrádi Gábor, író, népművelő, akinek öt verseskötete, negyvennél több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is.
Gettó Tamás DLA, építész, belsőépítész, egyetemi tanár. Az Ybl-díjas építész 2002 óta az Építész Mesteregylet Mesteriskolájának mestere, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az Építészeti Intézet Szakvezetője. Sugár Péter, építész, aki a BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek „fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet. Váncza László, építész, akinek 2009-ben munkásságát Ybl-díjjal ismerték el.
A Bartók Rádió, komolyzenei rádió, melynek célja, hogy kulturális értékeket közvetítsen és teremtsen, minél szélesebb közönségnek, valamint szolgálja és dokumentálja a magyar zenei életet. Hadas Krisztina, televíziós újságíró, szerkesztő, riporter, akinek többek közt nevéhez fűződik a magyar egészségügyet bemutató, Igazi vészhelyzet című dokumentumsorozat. 2012-ben jelent meg első könyve Egy tökéletlen anya naplója címmel. Anyasors című könyvében az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól ír. Juhász Anna, irodalmár, kulturális menedzser, és a Televíziós- és dokumentumfilmek, videós blogok kreatív producere és szerkesztője.
Hegedüs Csaba, olimpiai bajnok birkózó, mesteredző, akit a világ legjobb birkózójának, itthon az Év Sportolójának választottak. Pézsa Tibor, olimpiai és világbajnok kardvívó, aki a Buenos Aires-i, moszkvai, montreáli, ankarai, bécsi világbajnokságról ezüstéremmel tért haza, Gdanskban, Montreálban pedig bronzérmes is lett. Vörös Zsuzsanna, olimpiai bajnok öttusázó, aki először nyert női öttusa olimpiai aranyérmet a 2004-es athéni ötkarikás játékokon.
Kovács Gyula, erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője, Európa legnagyobb gyűjteménye, a Pórszombati Génbank népi hagyatékának gondviselője. A Táncház Egyesület, akik a fél évszázados táncházmozgalom társadalmi szervezeteként bő három évtizede azon tevékenykednek, hogy a táncház értékei széles körben váljanak mindennapi életünk részeivé. Virágvölgyi Márta, hegedűtanár, népzenész, akinek több évtizedes lejegyzői és tanári munkája eredménye az 1989-ben elindított Népzenei Füzetek, Hangszeres Népzenei Példatár című sorozat, amelynek 23. kötete az idén jelent meg.
Horváth Kornél, ütőhangszeres előadóművész, akit egyedülálló játékstílusáért a világ legjobb ütőhangszeresei között tartanak számon. Keller András, hegedűművész, karmester, akinek munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták. Kovács Kati, énekesnő, szövegíró, filmszínésznő, aki 49 nagy- és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművésze.
(Borítókép: Kovács Kati. Fotó: Zih Zsolt / MTI)