A növekvő átlaghőmérsékletnek köszönhetően egyre több kék vízű tó alakul át zöld vagy barna vízűvé, mely elsőre banális problémának tűnhet, jobban belegondolva azonban komoly következményeket vonhat maga után.
A víz színe az egyik legősibb mutatója a tisztaságának, melyet kora és egyszerűsége ellenére az 1992-ben létrehozott Globális Éghajlatmegfigyelő Rendszer (Global Climate Observing System, azaz GCOS) is alapvető éghajlati változóként ismer el, és úgy tartja, a víz színe a tó ökoszisztémájának tulajdonságaival a legszorosabban összefüggő változók egyike.
A GCOS-t a második éghajlati világkonferencia eredményeként jött létre, lényege pedig, hogy az éghajlattal kapcsolatos kérdések kezeléséhez szükséges megfigyeléseket és információkat minden potenciális felhasználó számára elérhetővé tegyék. Ezek mellett természetesen rendszeresen értékeli a légkör, a szárazföld és az óceán globális éghajlati megfigyeléseinek állapotát, és iránymutatást készítenek azok javítására is.
Mivel műholdakkal közvetlenül megfigyelhető, a víz színe lehetőséget biztosít arra, hogy távoli régiókban és akár globális léptékben is észlelhessük a tavakban bekövetkező környezeti változásokat, ami példátlan lehetőségeket biztosít a tavi ökoszisztémák globális mintázatainak vizsgálatára.
Annak ellenére azonban, hogy az embereket régóta foglalkoztatja a víz színe, mindeddig nem tudtuk, hogy hogyan oszlanak el a különböző színű tavak a Földön – és azt sem, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai vannak azok színére. A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem tudósainak köszönhetően azonban most már mindenre választ kaptunk, Xiao Yang, Catherine M. O'Reilly, John R. Gardner, Matthew R. V. Ross, Simon N. Topp, Jida Wang és Tamlin M. Pavelsky jóvoltából ugyanis nemrégiben egy minden eddiginél átfogóbb kutatást kaptunk.
A kutatók több mint 5 millió Landsat-8 műholdfelvételt vizsgáltak meg, amelyeken egészen pontosan 85 360 tavat és víztározót térképeztek fel a világ minden tájáról egy hétéves időintervallumban (2013 és 2020 között) úgy, hogy mindeközben figyelemmel kísérték színváltozásukat is. Eredményüket az alábbi térképen vizsgálhatja meg:
Egy tó színét számtalan tényező befolyásolja, leginkább az algák és az üledék szintje, de a kutatás azt is kimutatta, hogy a levegő hőmérséklete, a csapadék, a tó mélysége és a tengerszint feletti magassága is hozzájárul egy tó színárnyalatának meghatározásához. Így például ha egy tó vize hideg és jóval a tengerszint felett helyezkedik el, valószínűleg tisztább és érintetlenebb, így kék lesz, míg egy melegebb vízű tó valószínűleg zöldes vagy barnás színekben fog tetszelegni. A kutatás a következőképp részletezi az eredményeket:
A világ tavainak kevesebb mint egyharmadát teszik ki a kék tavak, a fennmaradó kétharmad zöld és barna színű. A kék színű tavak általában mélyebbek, és hűvösebb, magas földrajzi szélességű régiókban találhatók, ahol sok a csapadék és a téli jégtakaró, míg a zöldesbarna tavak a szárazabb régiókban, kontinensek belsejében és a partok mentén találhatók
– fogalmaznak a kutatók.
A klímaváltozás azonban olyan heves hatással van a Földre, hogy az szó szerint megváltoztatja a bolygó színét, a friss tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a globális felmelegedés hatására csökkenőben vannak a kék vízű tavaink, ezt a tendenciát követve pedig idővel mind zöldesbarnává válhatnak.
A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem tudósai úgy vélik, ennek egyértelmű oka az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, amely a tavakban az algák elszaporodását okozza. Bár mikroszkopikus méretűek, az algák vagy moszatok felhalmozódása alapjaiban változtathatja meg egy tó ökológiai felépítését.
A melegebb víz, amely több algavirágzást produkál, hajlamos a tavakat a zöld szín felé eltolni
– magyarázta Catherine O'Reilly, az új tanulmány egyik szerzője, aki egyben az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa is. Később mindezt azzal egészített ki, hogy persze senki sem szeretne egy zöld tóban úszni, így esztétikai szempontból sem szerencsés a változás.
Az esztétikai változások azonban csak a jövőben felmerülő problémák kezdetei. A tavak színváltozása az egyik legdrasztikusabb jele annak, hogy a kialakult ökoszisztéma teljesen felborult, mely nagy mértékben hatással lehet a tó élővilágára és a bizonyos tavaktól függő közösségekre is. Ha például egy korábban kristálytiszta vízű tó bebarnul, annak élővilága idővel szinte biztosan kipusztul, hiszen egyszerűen nem ezekhez a körülményekhez voltak szokva a benne élő állatok és növények.
O'Reilly szerint a legnagyobb veszélyben az olyan tóparti települések lehetnek, amelyeknek fennmaradásában központi szerepet játszik a közeli tó – akár ivóvíz kinyerése, akár halászat, akár turizmus szempontjából. Egy biztos, a tavak vízszínének, mint alapvető éghajlati változónak a nyomon követése kulcsfontosságú lesz az éghajlat és a földhasználat változás tavakra gyakorolt hatásának megértéséhez a jövőben.
(Borítókép: Bettmann / Getty Images Hungary)