A tudósok galaxisunk egy sötét oldalát találták meg. A tejútrendszer első ilyen jellegű térképén hatalmas „galaktikus alvilágot” fedeztek fel, amely tele van egykori hatalmas napok maradványaival, amelyek ma már fekete lyukak és neutroncsillagok.
Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban megjelent új tanulmányban közölték. David Sweeney, a cikk vezető szerzője sajtóközleményében elmondta, hogy a „temető” magassága közel háromszorosa a tejútrendszerének − közölte a CBS News.
A halott csillagok maradványai alapvetően más eloszlást és szerkezetet mutatnak, mint a galaxis látható része
− mondta.
A tanulmány szerint a jelenlegi maradványok egykor a Napunknál több mint nyolcszor nagyobb tömegű csillagok voltak, amíg ki nem fogytak az üzemanyagból, és fekete lyukakká vagy neutroncsillagokká nem omlottak össze.
Sweeney és csoportja rekonstruálta a csillagok életciklusát, és ezt az információt felhasználva létrehozta az első részletes térképet, amely megmutatja, hol találhatók a maradványaik. Olyan modelleket építettek, amelyek megmutatják, hogy a csillagok hol születtek, hol pusztultak el, és végül hogyan szóródtak szét a galaxisban, vagy akár a galaxison kívül.
A fiatalabb neutroncsillagokat és fekete lyukakat viszonylag könnyű megtalálniuk a tudósoknak, de elmondásuk szerint az idősebbeknél lényegesen nehezebb a dolguk.
A tanulmány társszerzője, Peter Tuthill, a Sydney-i Csillagászati Intézet professzora szerint a csillagok keresése „olyan volt, mintha a mitikus elefánttemetőt próbálnánk megtalálni”.