Nem újdonság, hogy elhunyt ismerőseink nem tűnnek el a közösségimédia-oldalakról, az viszont nagy baj, ha az ő, immár használaton kívüli fiókjaikban aktivitást tapasztalunk.
Nem véletlenül aktiválják újra egy elhunyt Facebook-fiókját, a hackerek, digitális sírrablók azt használják ki, hogy nincs, aki jelentse a fiók feltörését, hiszen a tulajdonos már nem tudja. De ha egy ismerős észreveszi, hogy életre kelt a fiók, sokkot kaphat, és a gyász is újraéledhet.
A Facebook szabályzata szerint még halálunk előtt rendelkezhetünk a fiókról, vagy úgy, hogy
emlékoldallá nyilváníttatjuk, és megbízunk valakit, hogy kezelje, vagy töröltethetjük.
Az emlékoldal funkció megvédi a fiókot a feltöréstől, de sajnos nem ismerik elegen. Egy felmérés szerint csak a felhasználók 20 százaléka tud az „In memoriam” lehetőségről, és csak 6 százalék aktiválta, pedig az Oxford Science Institute előrejelzése szerint 2070-re a Facebook-tagok nagy része már nem lesz az élők sorában. Főleg, ha a jelenlegi trendeknek megfelelően alakul az oldal látogatottsága, vagyis a fiatalok már nem jelennek meg itt, inkább a TikTokon és az Instagramon élik online életüket.
De miért jó egy elhunyt fiókjának feltörése? Egy 9 évvel ezelőtti felmérés szerint egy személyre vetítve a digitális eszközök átlagos értéke, beleértve a bankszámlákat, orvosi dokumentumokat, fényképeket, blogokat és videókat, körülbelül 35 000 dollárra rúg.
Tamara Kneese, az Intel szoftver- és fejlett technológiai csoportjának fejlesztésekért felelős igazgatója szerint a hamisítások, és a halottak digitális megszemélyesítése megkönnyíti az átveréseket. Ez személyiség lopás, méghozzá a legrosszabb fajtából, hiszen elhunyt emberek adataival élnek vissza. Volt már példa választási csalásokra, de egyszerű kereskedelmi átvágásokra is. A legmegdöbbentőbb esetek Japánban történtek, ahol nagyon sok az idős, a hackerbandák pedig figyelik, hogy ki hunyt el. Ezután megzsarolják a családot, mondván:
Hozzáférünk az elhunyt minden online adatához, és ha nem fizettek, visszaélünk velük.
A hírességek még rosszabb helyzetben vannak, mert adataik, fényképeik értékesebbek, több területen lehet felhasználni őket. Stan Lee Twitter-fiókját például halála után egy képregénysorozat népszerűsítésére használták.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images)